Századok – 1918

Történeti irodalom - Guglia; Eugen: Mária Theresia. I–II. köt. Ism. Gárdonyi Albert 294

296 TÖRTÉNETI IRODALOM. 296' könyvében elég áttekinthetően vannak ismertetve. Férje halála erősen megrendítette a királynőt s élete utolsó korszakában a vallásos lélek erősen kifejezésre jut cselekvéseiben s elhatározásaiban. A reformok ügye nem áll meg e korszakban sem, de az már II. József növekvő befolyásának az eredménye. A magyar viszonyokkal feltűnően keveset foglalkozik Guglia s könyvének e fogyatkozását nagyrészt az menti, hogy saját vallomása szerint nem tud magyarul. Egyedül az 1741. évi országgyűlés az, melynek nagyobb figyelmet szentel s ehhez a pesti egyetem volt történettanárának, Wolf Ádámnak 1855-ben megjelent munkája (Oesterreich unter Maria Theresia) volt a forrása. Wolf Adám behatóan foglalkozott Mária Terézia korával, Guglia tehát jó csapáson indult el. Egyedül az eshetik kifogás alá, hogy Wolf az absolutismus korában működött Magyarországon s így beállításai nem részrehajlatlanok. Guglia szerint a magyar nemzet egyike volt azoknak, melyekben Mária Terézia trónraléptekor még élt a nemzeti önállóság érzete. Bizonyságul hivatkozik az 1715. évi III. törvényczikkre, mely kimondja, hogy Magyarország saját törvényei szerint kormányzandó. Elismeri azonban Guglia a magyarok hűséges ragaszkodását az uralkodócsaládhoz s bizonyságul hivatkozik III. Károly alatti maguktartására. Mária Terézia helyzetét az tette nehézzé, hogy a koronázás alkalmával hitlevelet kellett kiadnia, mely a rendi kiváltságok biztosítására szolgált s e rendi kiváltságok kényelmetlenek voltak az absolut kormány számára. A megoldást a porosz veszedelem segítette elő. Az öreg Pálffy János kezdeményezésére a nemzet már a koronázás előtt felajánlotta fegyveres segítségét s az 1741 szeptember n-iki jelenet csupán ünnepélyes megpecsételése volt e mozgalomnak. Guglia nem tulajdonít nagy katonai értéket a magyarok felbuzdulásának s inkább csak erkölcsi hatását hajlandó elismerni. Ebben azonban téved s tévedése abban leli magyarázatát, hogy a Habsburg-ház jogara alatt állott többi országok történetét sokkal jobban ismeri, mint Magyarországét. Guglia művéről általában azt mondhatjuk, hogy a nyomtatott források bőséges felhasználásával készült színes kép, melynek tárgyi értéke nem olyan nagy, mint a milyen élvezetes olvasmány. Különösen az teszi vonzóvá a munkát, hogy jól van megtervezve, a részek közötti összefüggés szerves, s a királynő egyénisége a központ minden részében. Hangoztatnunk kell azonban befejezésül is, hogy a forma szépségeit azért sikerült Gugliának érvényre juttatnia munkájában, mert az adatgyűjtés nehéz munkáját már elvégezte a szaktudománj', neki csupán az eredményeket kellett értékesítenie. Gárdonyi Albert.