Századok – 1918

Történeti irodalom - Gárdonyi Albert: Magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a XVIII. században. Ism. ml. 292

TÖRTÉNETI IRODALOM. 293' lettségének színvonala. Budapest XVIII. századi történetének érdemes kutatója, Gárdonyi Albert, becses adalékokat szolgáltatott a fejlődő főváros kultúrtörténetéhez, XVIII. századi nyomdaiparának és könyvkereskedelmének vizsgálatával. A két testvérváros polgárságát a török járom alól való felszabadulást követő időben teljesen igénybevették és lekötötték a gazdasági alapvetés gondjai. Szellemi javak megszerzésére csak egy későbbi generatio gondolhatott s ekkor alapították az első nyomdákat fővárosunkban. Budán 1724-ben alapította a későbbi jóhírű nyomdászcsalád egyik tagja, Landerer János Sebestyén az első és hosszú ideig egyedüli könyvnyomtatóműhelvt. Pesten csak 1756-ban telepedett meg Eitzenberger Ferencz Antal, az első nyomda alapítója, kit 1773-ban Royer Ferencz követett. Eitzenberger nyomdáját 1785-ben Lettner József Gottfrid, majd a század végén Paczkó Ferencz Ágost vette meg ; Royeré Landererék kezére jutott. E három könyvnyomtató érdemes munkát végzett, azonban a lakosság igényeinek megfelelően első sorban iskolakönyvek, széphistóriák, ájtatossági munkák és kalendáriumok kiadásával foglalkozott. A tudományos irodalom csak az egyetem Budára, majd Pestre helyezése után kezd szerepelni termékeik közt. A magasabb igényeket azonban ekkor sem a meglévő nyomdák, hanem két iij nyomda : a nagyszombati jezsuita-nyomda filiatiojaként tekinthető budai egyetemi nyomda (1777) és a nagyhírű bécsi Trattner család pesti fiókműhelye (1783), elégítette ki. A könyvkereskedelem a XVIII. század első felében maguknak a nyomdászoknak kezében volt. Mellettük a könyvkötők foglalkoztak könyvkereskedéssel. Az első önálló könyvkereskedést 1770 táján alapították Weingand János Mihály és Köpfí János György pesti polgárok. A czégtársak Köpfí halála után (1786) szétváltak. Weingand iizlete későbbi czégtársának, Eggenberger Józsefnek utódai kezén ma is virágzik. Köpffnétől 1788-ban Strohmayer Ignácz vette meg üzletét. A század végén — hosszabbrövidebb ideig — még öt könyvkereskedés állt fenn Pesten s egy Budán, melyek közül csak a bécsi Stacheltől 1789-ben alapított és czégtársa, Kilián Ádám által felvirágoztatott, ma is fennálló Kilián-könyvkereskedés tett nagyobb hírnévre szert. A két testvérváros nyomdaiparának és könyvkereskedelmének ezeket az úttörő munkásait üzleti tevékenységük közepett mutatja be Gárdonyi Albert. A székesfővárosi levéltárban végzett alapos kutatásai eredményeképen ismerteti az egyes üzletek keletkezését és XVIII. századi életét ; érdekesen vázolja a sok nehézséget, melyekkel meg kellett kiizdeniök. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a könyvkiadási és eladási szabadalmak