Századok – 1918
Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257
260 SZEN'ICZEY VILMA. was er ist, und was er sein könnte.1 Nebst dem Plan eines wohlregulierten Dorfes ; mely legtöbb apró értekezésének tartalmát felöleli. (Kivéve az olyan specialis kérdéseket, hogy melyik vegyi anyag legjobb a szikes földek javítására, stb.) Ez a könyv mutatja Tessedik hármas törekvéseit : I. hogy fel akarta lendíteni a mezőgazdaságot ; 2. hogy javítani akart a falvak egészségtelen felépítésén ; 3. hogy intézményes alapon képzett jobbágyokkal és tisztviselőkkel rendet óhajtott teremteni a falu belső berendezésében. Reformjai manapság jelentékteleneknek látszanak, mert már régen megvalósultak s elfelejtettük, hogy mely időből s kitől erednek, de ha meggondoljuk, hogy Tessedik korában az ország legnagyobb része még hírét sem hallotta, értékelni tudjuk azt, a mit elért s azt, a mire törekedett. A mi gazdasági újításait illeti, e téren egyformán igyekezett orvosolni a helyi bajokat, valamint új termelési ágakat meghonosítani. Abban az időben ugyanis Szarvason kevesen alkalmazták a több gondot igénylő háromnyomásos gazdasági rendszert, pedig a régi, földközösség idejéből való mód, mely szerint minden évben új földet vetettek be s a tavalyit sokáig pihenni hagyták, már nem vált be, mert a lakosság népes volt, a föld pedig kevés és trágyázás nélkül nem adta ki a szükséges gabonát. Tessedik jó példával járt elől s másokat is rá akart bírni, hogy állati vagy növényi anyagokkal javítsák földjüket. Megmutatta, hogy az eddig terméketlen szikes földeket hogyan lehet gipszszel, sárgafölddel keverve, használhatóvá tenni. Látta, hogy azon a vidéken az emberek kizárólag kalászos növényeket vetnek s ha a gabonára rossz esztendő jár, kész az éhinség. Ezért meg akarta honosítani a kertgazdaságot. Különböző répafajokat, káposztaféléket, hüvelyeseket termesztett s a velük való bánásmódot bemutatta gazdasági kertjében. Felesége, hü segítőtársa salátafajokat nevelt, s évenként 80—100—120 forintot vett be belőlük. Közös baj volt az Alföld minden vidékén a fahiány. Mérföldekre elnyúló pusztákon sehol egy fa, vagy bokor, a mi nyáron tűrhetetlen hőséget, télen tüzelőhiányt okozott. A katonaság ültetett ugyan erdőket, de csak a határszéli vidékeken, stratégiai okokból. Tessedik szóval és tettel igyekezett ezen segíteni. Faiskolát létesített, melyben mindenféle vad- és gyümölcsfával kísérletezett ; még tűlevelűvel is. 1 Német nyelven jelent meg 1784-ben, majd gróf Széchenyi Ferencz pártfogása alatt Kónyi János magyarra fordította 1786-ban.