Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

XESSEDIK SÁMUEL KÖZGAZDASÁGI TÖREKVÉSEI. 261 Háromezernél több példány oltott gyümölcsfát nevelt s az életképes csemetéket olcsón vagy ingyen szétosztotta a lakosság között. Békésmegyének másik nagy hiánya volt, hogy nagyon rossz fűnemei termettek s nyári forróság idején még ez is kiégett és semmiféle legelő sem volt. Ennek orvoslására Tessedik takarmányfüveket, luczernát, lóherét vetett, melyet hazánkban abban az időben csak kivételesen, nagy uradalmi birtokokon ismertek. 1788-ban már 8 mázsa magot produkált, a következő évben 14-et, s voltak emberek, a kik szavára hajolva, 90 mázsa magot is nyertek, a mit jó pénzért az ország minden részébe, sőt Németországba is szállítottak. Majd leírta e takarmányfüvek termesztését s 1000 magyar, 1000 német példányban kinyomtatva szétküldte a különböző vármegyékbe. Ilyen takarmányokkal remélte helyrehozni a parasztság csenevész marhaállományát, a melyet az ennivalóhiány mellett még mérges legyek, s különböző járványok is pusztítottak. Kút nem volt a legelőkön, ha itatni kellett vagy a több kilométernyi messzeségben levő folyóhoz hajtották, s a nagy úttal tették tönkre a szegény állatot, vagy bűzös pocsolyákból itattak, melyek után a kitört dögvész százával szedte áldozatait. Tessedik kutakat ásatott. Jutalmat tűzött ki a pásztor számára, a kinél a rábízott jószág közül legkevesebb pusztul el. Megtiltotta, hogy az esett marhát a pásztornak adják, hogy a gazda kárából hasznot ne húzzon s ez esetleg rossz útra ne csábítsa. Hogy a pásztorok megbízhatatlanságát ellenőriztesse, hetenként más-más két ember ment ki a faluból a gulya állapotát felülvizsgálni. Javasolta, hogy a Körös romlott vizű kiöntéseit vezessék le úgy, hogy futóárkokat ássanak. Szükséges ez az utczák, utak mellett is, nyitottan vagy a föld alatt vezetve. Javítsák ki az utakat, melyeken eső után olyan sár tenger terpeszkedett, hogy egyik faluból a másikba nem lehetett közlekedni. Ha azt kérdezték az emberek, hol vegyék mindehhez a szükséges pénzt s munkaerőt, azt felelte, hogy azt a sok tolvajt, naplopót, korhelyt, a kit a város költségén naponként a hűvösön tartogatnak, fogják inkább néhány napig útkészítésre, csatornázásra, a mivel nemcsak hasznos munkát végeznek, hanem elrettentőbb példát is szolgáltatnak, mint a legszigorúbb börtönnel, vagy akár az akasztófával. így akarta Tessedik az első lépést megtenni a falu vagy mezőváros külsejének rendbeszedésére. Széles, lehetőleg egyenes, fákkal beültetett utczákat akart készíttetni. Házakat csak akkor legyen szabad építeni, ha a tervet előbb egy