Századok – 1918
Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257
TESSEDIK SÁMUEL KÖZGAZDASÁGI TÖREKVÉSEI. 259 nyon, Bécsen, Prágán, Egeren át, Jénát, Weimart, Erfurtot és Gothát érintve, Schnepfenthalba utaztak, hogy a Salzmann-féle gazdasági mintaintézetet megtekintsék ; majd Kóburgon, Erlangenen és Nürenbergen keresztül a Hohenlohe herczeg birtokán fekvő Kupferzellbe mentek, melynek lakosai Mayer Frigyes lelkész vezetése alatt okos gazdálkodás segélyével nagy civilisatióra és hallatlan vagyonra tettek szert. A herczeg felesége magyar származású lévén (Berzeviczy-leány), nagy örömmel és szívességgel fogadta a házaspárt, sőt távozásuk alkalmával legidősebb leánya egészen Magyarország határáig el is kísérte őket. Mikor Tessedik egyetemi éveit befejezte s pappá szenteltetett, hozzáfogott, hogy a tapasztaltakat idehaza meghonosítsa. Jó alkalma nyilt erre Szarvason, hová rövid segédlelkészkedés után 1768-ban megválaszották. Missióját azzal kezdte, hogy felkereste családjuk körében híveit, vagy meglátogatta a betegeket s míg azokat hasznos tanácsokkal látta el, megfigyelte hibáikat — tudatlanságukat. Ezeket aztán prédikáczióiba szőtte s felvilágosította őket, hogy miként kerülhetők. Külön tartott szentbeszédet a férfiaknak, a nőknek, a cselédeknek, gyermekeknek, kinekkinek a maga kötelességeiről. Tessedik hamarosan átlátta, hogy így az embereknek csak nagyon kis körére hathat. Saját költségén egymásután adta ki értekezéseit ; rétek javításáról, lóhere termesztéséről, szikes földek műveléséről, a húsdrágaság okairól, a magyarországi ipar akadályairól, később pedig a rossz falusi iskolákról is, mikor a békésmegyei evangelikus iskolák felügyelőségével bízták meg s így az alája rendelt tizennégy iskolában tapasztalhatta siralmas állapotukat. Tessedik paedagogiai szaktudását feljebbvalói hamarosan felfedezték. 1780-ban, a mikor II. József trónralépése « alkalmából felszólította a protestánsokat, fejtsék ki, hogy vallásszabadságuk épségbentartása mellett miként hajthatnák végre iskoláikban a »Ratio educationis« rendelkezéseit, az evangelikus egyház akkori felügyelője, báró Prónay Gábor, Tessediket bízta meg azzal, hogy a feltett kérdésre memorandummal feleljen. Ennek sikerült fogalmazása után beválasztották a Skerlecz Miklós valóságos belső titkos tanácsos elnöklete alatt Pozsonyban székelő királyi iskolai bizottságba, hol Felbiger pozsonyi préposttal együtt dolgozva, befolyást gyakorolhatott az előtte oly fontos és kedves tanügyre. Közgazdasági újításait műveiből állíthatjuk össze, melyek közül legjelentősebb- a »Der Landmann in Ungarn 17*
