Századok – 1918

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Még egyszer 1848 történetéből 243

MÉG EGYSZER 1848 TÖRTÉNETÉBŐL. 249 Friedjung más helyen »akárhogy magyarázzuk is a nemességnek a koronával vívott régi harczaiból származó rendelkezéseket, azok semmikép sem adtak a nádornak jogot arra, hogy túltegye magát az addigi alaptörvényeken. Az autonom országos igazgatás pontosan fel volt osztva a bécsi udvari kanczellária, a budai helytartótanács és a megyék közt s így meg kellett volna várnia a törvény változtatását, mielőtt magyar ministereket hivatalba igtatott.« Ezek ellenében czikk -miben azt jegyeztem meg, hogy Blackwell, az angol diplomatiai ágens Batthyánynak azt az eljárását, hogy a ministerjelöltek névsorát kihirdette a főrendiházban márczius 23-án, az etiquette megszegésének,, tehát némikép formasértésnek nevezte. Most Friedjung erre azt válaszolja : »Szembeötlő, hogy alkotmányos kérdésben a formasértés a törvény tartalmát is érinti.« Nagyon igaz,, de nem minden formahiba egyenlő jelentőségű. Ha Batthyány az udvar megkérdezése nélkül kinevezi »pártfeleit« ministerekké, bizonyára törvénysértést követett volna el. Ds mikor kihirdette a ministerjelölteket, a kik magukat a végleges kinevezésig mindig jelölteknek czímeztették, csak alárendelt jelentőségű formahibát követett el. Akkor még nem ismerték a mai kifejlett gyakorlatot a kabinetalakításban,, nem szabad tehát egy kis vétséget nagyítva törvénysértésnek mondanunk. A mi pedig Szemere és Klauzál pesti küldetését, továbbá, a mi az átmenetet illeti a régi kormányrendszerről az újra, arra kellett czikkemben hivatkoznom, hogy a két ministerjelölt kiküldetése a márczius 18-iki kézirat felhatalmazásán alapul és hogy az udvari kanczellária meg a helytartótanács — a vármegyékről nem is szólva — folytatták hivatalos teendőiket április közepéig, a magyar ministerium kormányzatának kezdetéig. Erre most Friedjung különös módon válaszol. Azt mondja, hogy az ilyan czérnaszálon (vagyis a ministerjelöltek kihirdetésén és küldetésén) nem akadhatnak meg az ő fejtegetései, mert könyvében erre a körülményre nem vetett súlyt. Ugyan ? Nem emelte-e ki Friedjung, hogy a nádor folytatta önkényes eljárását, midőn Batthyányi felhatalmazta néhány pártfelének ministerekké való kirendelésére ? Ez tehát leplezett visszavonulás. Es az új rendszerre való átmenetre nézve Friedj ung azt válaszolja, hogy én csak általánosan ismert tényeket említek, melyeket ő előadásában azért nem vett fel, hogy azt ne tegye terjengőssé, de különben az ő előadása semmikép sem ütközik azokba a fényekbe. Hiszen ismeretes, hogy