Századok – 1918

Tárcza - Zoványi Jenő: Czeglédi Ferencz életrajzi adatairól 208

TARCZA. 213 teljességgel nem lehetett volna papja Báthory Istvánnak, már pedig épen őróla mutatják a hiteles adatok, hogy mellette működött Czeglédi. Az 1555-ben született Báthory István ebben az időben még tíz éven aluli gyermek volt s nem is Ecseden, hanem Erdődön, 1565-től pedig Varannón (illetőleg az emellett fekvő Csicsva várában) lakott szüleivel, a magyarországi reformatio történetében jelentékeny szerepet játszó Ecsedi Báthory Györgygyei és Somlyai Báthory Annával. Ecsed különben is csak a Báthory Miklós 1585-ben bekövetkezett halálával maradt Báthory Istvánra. De miként a régi állítások közül annyi meg annyi tévesben, mégis lehet ebben is valami igaz mag. Czeglédinek ecsedi papságára mutat az egyenesen ezen egyház javára hagyott könyvadománya. Am ez egyébképen is nyomra vezető adat : bizonyosan élete végén munkálkodott ott. Báthory Ecsedre vitte Zemplénből, természetesen csak a még mindig esperesi működéséhez tartozó 1593. év után s ott is fejezte be aztán az életét. A jelenleg ismert adatok szerinti ecsedi papok névsorában épen elfér. Tudtunkkal ugyanis az ottani két, egyenlőrangúnak látszó papi állomáson a következők szolgáltak ebben az időtájban : Hodászi Pap Lukács 1585-től 1595-ig és 1603-tól 1607-ig, Szegedi Király János 1595-től bizonytalan ideig, de hozzávetőleg megállapíthatóan 1599—1600 tájáig,1 Óvári Mihály 1599-től 1603-ig,2

Monai János az 1597-en 3

kezdődő évek valamelyikétől, legkésőbben 1600-tól 1603-ig, Czeglédi János 1603-tól 4 1639-ig. Minthogy pedig Czeglédi Ferencz 1597-ben már 1 1595 nyarán jött haza Wittenbergből, 1598-ról pedig kétségtelen adat jelzi ecsedi papságát (Thury: i. m. 28. és 46. 1.). Minthogy Monai János 1603-nak csak márcziusában halt meg, Szegedire kellett vonatkoznia a Báthory István 1603 február 28-áról keltezett és így valószínűleg akkor befejezett végrendeletéből ennek a részletnek : »... azonképen az szegény megholt János pap könyveit is vettem vala meg.« így tehát más Szegedi János volt az, a ki 1630-ig Debreczenben, 1631-ben és 1632-ben Hajdúböszörményben, később pedig Szatmárt lelkészkedett, alkalmasint az, a ki 1601-ben tállyai rectorságból ment Heidelbergbe egyetemre (Szenczi Molnár Albert naplója stb. 118. 1.). 1 Borovszky : Tiszántúli ev. ref. papok 7. 1. 3 Ez évi január 16-án még tasnádi pap volt (Tóth Sámuel : Adalékok a tiszántúli ev. ref. egyházkerület történetéhez I. 10. 1.). * 1604-ben szentelték fel ecsedi papnak (Borovszky : I. m. 8. 1., hol hibás olvasás következtében »Eczedinum« helyett »Elvedinum«-ot írt), de már 1603-ban ott volt (Szenczi Molnár Albert naplója stb. 37. 1.).