Századok – 1918

Tárcza - Zoványi Jenő: Czeglédi Ferencz életrajzi adatairól 208

214 TÁRCZA. nem volt életben,1

az 1593 után 1596-ig tartó pár évre kell tennünk ecsedi működését. Önként felmerül az a kérdés, hogy hol lelkészkedhetett Zemplén vármegye területén sárospataki, bár nem tökéletesen bizonyos, de az említett időszakban valószínű első papi szolgálatát megelőzőleg és hol azután ? Hogy már előbb is lett volna Sárospatakon s 1579-ben másodízben kezdett volna ott működni, arra nézve semmi adatunk nincs. Második pap elvégre lehetett volna, de csupán esperessé választatása előtt, mivel ha tudunk is rá esetet, hogy választottak esperessé vagy püspökké olyat, a ki akkor még nem plébánosi (első papi) állást töltött be, az már mégis nehezen gondolható el, hogy a legközelebbi alkalommal elő ne lépett volna az illető a plébánosi tisztségre, vagy pedig elvállalt volna egyházmegyéjének vagy egyházkerületének akármelyik községében alantasabb rangú állomást. Voltak ugyanis a több pappal bíró egyházközségek között olyanok is, a melyekben egyenlő jogú papok többen hivataloskodtak, de viszont voltak olyanok is — és ez volt a reformatio századában a katholicismusból fennmaradt állapot többnyire — a melyekben egyik szélesebb hatáskörrel és magasabb fizetéssel rendelkezett a másiknál, illetőleg többinél. Ez utóbbiak közé tartozott Sárospatak is. Működnie kellett azonban Sárospatakra menését megelőzőleg Varannón. A Tolnai János odavaló magyar pap ügyében 1629-ben teljesített tanúkihallgatások alkalmával ugyanis két leányegyházban, Izsépen és Hosszúmezőn egyegy olyan ember akadt, a kiről különlegességképen fel van jegyezve, hogy »Czeglédi Ferencz idejétől fogván élt«, még pedig egyenesen és kizárólag ottani papsága idejére vonatkoztatva«.2

Nem valami feltűnő dolog lévén, ha valaki 1586-tól vagy épen az ezutáni évektől fogva 1629-ben is élt, minden bizonynyal azt kell föltennünk, hogy a sárospataki papságát előzőleg, tehát 1579 előtt, még a Báthory Györgyék idejében volt Czeglédi itteni pap, a mettől az akkor még húsz éves ifjú is hetven éves aggá vénült 1629-re s így igazán ritkaságnak volt tekinthető egy-egy kis faluban. Miután pedig ide 1 Sárospataki Füzetek 1864. 135—6. 1. — Ház, szántóföld, rét, szőlő, malom maradt utána Sárospatakon, a melyeket Dobó Ferencz vett meg s 1602-ben készített végrendeletében ispotály czéljaira hagyott (Radvánszky : Magyar családélet és háztartás III. 203. 1.). 2 Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár 1911. 40. és 42. 1.