Századok – 1918

Történeti irodalom - Vashegyi Emilia: II. Endre kereszteshadjárata. Ism. B. 199

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 199 használt adatok túlnyomó nagy része már eddig is ismeretes volt és csak rendszeres feldolgozásra várt. Jakab feldolgozása ugyan rá vall a kezdőre, egyenetlen és híján van a szigorúan zárt rendszerességnek, — de általában elfogadható. Munkájával a kérdés következő feldolgozóinak foglalkozniok kell, adatait jobban ki kell majd használni s lényegesen kibővíteni, főleg a mi a feliratokat illeti, mert ezeket Jakab úgyszólván teljesen elhanyagolta (csak a 60. l.-on utal rájuk). Néhány ellenmondás — dissertatiókban nem ritka jelenség — szinte kiütközik az egyébként nyugodt és elég gondos előadásból (24. 1. — 21. 1. 2. jz. ; 26. 1. I. jz. ellene mond a főszövegnek stb.), melyet egy-két feltűnő magyartalanság (valószínű e h. valószínűleg : 21., 30., 54. lk. ; behozott eredmények: 63. 1.; Achilles már sok fiát elfogott : 23. 1.) is csúfít. Fiatalos elkalandozásait és kisiklásait nem emlegetem föl, de az idősebb görög harczosokat » népfölkelők«-nek, Homerost »az antik Höfer«-nek (?) nevezni igazán nem ízléses és nem komoly dolog. Szerénytelenség-számba megy, mikor a philologusokat megrója »a százszor elcsépelt nyelvészeti és irodalomtörténeti bíbelődés«-ért (3. 1.). Más tudományág munkájának kicsinylése nem való komoly munkába. És a philologusok »elcsépelt bibelődése« nélkül honnan vette volna a szerző a szükséges görög szövegeket ? A szöveget tarkító négy rajz antik minták után készült ; bizony gyengén sikerültek, főkép a »Hadifoglyok Darius előtt« czímű. A füzetet a II. hágai konferenczia hadifogoly-egyezményének s néhány idevágó görög testimoniumnak párhuzamos szövege zárja ; ez a párhuzam ártatlan mulatság, de a tárgyra vonatkozólag nincs értelme, mert nyilvánvaló, hogy a párhuzam két oldala genetikus összefüggésbe nem hozható egymással. Dr. Révay József. Vasshegyi Emilia : II. Endre keresztes hadjárata. Doktori értekezés. Budapest, 1916. Neuwald Illés utódai. 60 1. Huszonöt esztendeje mult, hogy Pauley Gyula árpádkori történetében az összes források és az akkor ismeretes külföldi irodalom alapján részletes leírást adott II. András sikertelen szentföldi vállalkozásáról. Ugyanabban az időben a Századokban és Katholikus Szemlében ketten is foglalkoztak e kereszteshadjárat történetével. Vasshegyi Emilia az események felfogásában és elbeszélésében teljesen Pauler nyomán halad, szorgalmasan kiegészítve és bővítve azt a Pauler idézte források és irodalmi művek, valamint Kozics és Wilczek említett értekezéseinek adataival. Lénye-