Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 200

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 200 ges dolgokkal nem gyarapítja ismereteinket, de az ismert források adatainak és az említett művek eredményeinek sikerült és világos összefoglalásával hasznos munkát végzett. Kár, hogy az újabb külföldi irodalmat nem vette figyelembe. в. Folyóiratszemle. Alkotmány. 1918. 53. sz. (tb.) Erdélyi az aranybulláról. Erdélyi Lászlónak a Fejérpataky-Emlékkönyvben megjelent »az arany bulla társadalmáéról szóló tanulmányát és szerzőnek erre vonatkozó felfogását ismerteti. Az Újság. 1918. 38. sz. Takáts Sándor. Városaink a török háborúkban. A török által elfoglalt városok lakosainak sorsáról ír írott emlékek alapján könyveink állításával szemben. A lakosok a törökök elől menekültek, a mi nem volt nehéz. A törökök előre hirdették, hogy merre mennek. A kik tehát féltek a törököktől, azok idejében menekültek, gabonájukat vermekbe rejtették, lábas jószágaikat elhajtották, értékeiket a nőkkel és gyermekekkel együtt tovább vitték. — 49. sz. Takáts Sándor. Régi magyar fürdösök. А XVI. századból vett művelődéstörténeti adatok a fürdős mesterekről és mesterségökről. Budapesti Hirlap. 1918. 51. sz. Károlyi Árpád. A magyar állam biológiája czímmel ismerteti Szekfű Gyulának »Der Staat Ungarn« munkáját, melyben a szerző a magyar állam keletkezéséről és fejlődéséről ad hű képet a történetkutatás eddig elért eredményei alapján a német nép művelt körei számára. — 44. sz. Cseh-hussziták Magyarországon. Tóth-Szabó Pál munkájának ismertetése. — 58. sz. ő. A magyar konzervativek. Szögyéni-Marich Emlékiratainak, 3-ik kötetét ismerteti s az arra a korra vonatkozó emlékezéseit közli. Budapesti Szemle. 1918 január. Concha Gyözö : Szabó Béla elfeledett közjogászunk. 1848 április 30-án keltezte Szabó Béla >>A magyar korona országainak statusjogi és monarchiai állásá«-ról írt könyvét, melyben Magyarország Ausztriához való viszonyáról elterjedt zavaros fogalmakat akarta tisztázni. A szent korona elvének alapján áll, arról igyekezik a köz- és magánjog azonos forrását kimutatni. A nemzetközi állás megállapítására abból az elvi kijelentésből indu l.hogy »két vagy több álladalom összeköttetése nem alapulhat máson, mint vagy pactumon vagy foglaláson« ; a két ország között j ogi összeköttetést megtagadott, Magyarországot nem Ausztriával, csak annak fejedelmével látta viszonyban. A magyar állam alkotó elemeit, a királyt és nemességet egyenrangúnak tekintette ; a népnek, a nem-nemes lakosságnak »nemzetesülését« a koronának fölségi jogára (ius summi dominii) alapítja, a család birtoka helyébe a személy birtokát téve. — Tolnai Vilmos : Gertrudis. A királyné alakját Katona szomorú játékában új világításba helyezi : Gertrud érvényesülésének akadályát látja Bánkban ; el akarja távolítani, s ebben a törekvésében eszköze Ottó. Kiindulópontja a saját hatalmának és mindenek felett uralkodó felsőbbségének elvakult tudata. — Balogh Artúr : A dualismus fejlődése. A kiegyezésnek a dualismusra vonatkozó tételeit a monarchia egyik része sem fogadta osztatlan helyesléssel ; nálunk a 75-ös fúzióig Tisza Kálmán pártja, azóta is a negyvennyolczas függetlenségi párt volt az ellenzéke, Ausztriában főleg a csehek. Az ötvenéves mult a dualistikus viszony