Századok – 1918
Történeti irodalom - Siklóssy László: Kuny Domokos egy budai keramikus a XVIII. században. Ism. Hóman Bálint 191
170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 193 netét megírta. Megvallom, elfogultan fogtam Siklóssy könyvének olvasásához. Féltem az amatőrgyűjtő érdeklődéséből sarjadzott »dilettáns« munka hibáitól. De kellemes csalódásban volt részem. Siklóssy alapos tudományos munkát végzett, felkutatta mindazt, a mi felkutatható volt s eredeti források alapján, vonzó előadásban és határozott írói tehetséggel dolgozta fel tárgyát. Történeti érzéke nyilvánul meg a módban, a hogy Kuny törekvéseit az egykorú ipari és kereskedelmi viszonyokról ügyesen megalkotott képbe elhelyezi. Művének sok része — így a melyben a lotharingiai Cunyak és Kuny s ezzel kapcsolatban a strassburgi, durlachi, holicsi, tatai és budai keramikai ipar kapcsolatát és összefüggését megállapítja — akármelyik czéhbeli történetírónak becsületére válnék. A budai majolikagyár és Kuny élettörténete mellett érdekes képet rajzol a magyar gyáripar küzdelmes gyermekkoráról, gróf Batthyány Tivadar iparpártoló törekvéseiről, az agyagipari czéhekről, a piaczi kereskedésről és sok becses — a jövő kutatás által értékesíthető — adatot hordott össze a magyar gyáripar, első sorban a keramikai ipar történetéhez. Az egyetlen, a miben elárulja dilettáns voltát, a nevezetesebb okiratoknak a szövegben való közlése. Ez a régies feldolgozási mód nehézkessé teszi az egyébként élvezetes olvasmányt s e nehézkességet fokozza az okmányok idegen nyelve. Helyük — bármily érdekesek is — a függelékben vagy jegyzetekben lett volna. A stílus sem mindenütt kifogástalan. Egyes fordulatok és kifejezések (»méltózsassanak már most meghallgatni bizonyítékaimat is« ; »Mondanom sem kell, mennyire igazában van Kuny barátunk« stb.) idegenül hangzanak tudományos munkában. Kuny feleségét »gentry-lánynak« nevezi, a mi az iparoshoz nőül ment XVIII. századi köznemes lányra sehogy.sem illik. Ezek a — egyébként ritkán előforduló — szépirodalmi reminiscentiák kissé zavarják a könyv tudományos tónusát, de mitsem vonnak le annak belső értékéből. Reméljük, hogy a szerzővel még sokszor fogunk találkozni ipartörténeti irodalmunk mesgyéjén. Külön kell kiemelnem a munka ízléses, művészies, a háborús viszonyokhoz mérten egyenesen pazar kiállítását, mely a Szent-György-Czéh bőkezűségét és a Pápai műintézet kiváló ízlését dicséri. A reproductiók egytől-egyig sikerültek. A képek megválogatásában a szerző kiváló műérzéke nyilatkozott meg. Hóman Bálint. Századok. 1918. III—IV. füzet. 13