Századok – 1918
Történeti irodalom - Šišić; Ferdinand: Geschichte der Kroaten. I. Bd. Ism. Karácsonyi János 176
TÖRTÉNETI IRODALOM. 179 Hivatkozik ugyan Sisic az előző horvát történetírókat követve a 924-iki zsinati iratokra, de véleményem szerint mivel már figyelmét Jirecek ily irányban felhívta, előbb kutatnia kellett volna s akkor ő is megállapíthatta volna, hogy az 924-iki (s nem a 928-iki !) zsinat iratai hamisítványok. Nézzük csak, mily czélból keletkeztek e hamisítványok ! 1175-ben a spalatóiak nem bíztak magukban, hogy elég okos embert tudnak választani érsekükké. Azért elmentek a pápai udvarba és a pápára bízták az érsek kiválasztását. Épen akkor ott tartózkodott a pápai curiánál Rajner, caglii olasz püspök (Cagli Urbinotól délre fekszik), mert mint Tamás főesperes jellemzően írja róla »implacabiliter litigabat« »engesztelhetetlenül perelt« saját káptalanával (História Salonitana cap. XXII). Hogy tehát a pert megszüntessék, megtette őt a pápa spalatói érseknek. Itt aztán folytatta a perelést, elment, ha kellett a görög császárhoz is s a vége az lett, hogy mikor a perben neki ítélt földbirtokot át akarta venni, 1180 aug. 4-én a Kacsics nembeli horvátok agyonkövezték (U. o. v. ö. Codex Dip. CDS. II. 165—67). Ezen a jogi téren jártas férfiú helyre akarta állítani a spalatói érseknek régi dicsőségét is. Mikor ő Spalatóba jött, akkor e régi érsekségből már a zárai érsekség is ki volt szakítva (1154-től kezdve) s a zárai érsek még csak prímásnak se ismerte el a spalatóit, hanem a velenczei köztársaság gradói patriarchája alá vetette magát. A raguzai érsek pedig Szerbiában szerette volna hatalmát gyarapítani. Rajner érsek tehát »archiepiscopus et primas« rangra vágyott s így akart volna felibe kerülni mind a két érsekszomszédjának. Szövetkezett e végből az antivarii püspökkel s ezt azon Ígérettel, hogy segíteni fogja őt az érseki joghatóság elérésében, rábírta arra, hogy ismerje el a spalatói egyház primási jogát. (Cod. Dip. CDS. II. 159, 162, 170. Sufflay : Acta Albániáé. I. 18.) Hogy erre s kivált Szerbiára nézve a spalatói egyháznak írásbeli bizonyítékai is legyenek, készítette Rajner érsek a 924-iki zsinati iratokat részben azért is, hogy Szerbiában a szláv nyelvű istentisztelet terjedését és így a szerbekhez a görög keleti egyházhoz való csatlakozását megakadályozza. Felhasználta erre az 1059-iki zsinat határozatait (rá lehet ismerni az 1059-iki eredetre a papok és világiak házasságát és az egyházi vagyont szabályozó pontokból), de mivel azok nem érintették Szerbországot, azért kellett koholni hozzájuk a szerbeknek hízelgő pápai leveleket és épen ezekben van szó Tomislav horvát fejedelem »rex« titulusáról. Hogy azonban épen e pápai leveleket Rajner érsek készítette, a történeti botlások világosan mutatják. Könnyű volt neki 1178 körül azt képzelni, hogy 924-ben Tomislav horvát király és Mihály chulmi herczeg szépen együtt tartottak zsinatokat, de bezzeg 13*
