Századok – 1918
Történeti irodalom - Šišić; Ferdinand: Geschichte der Kroaten. I. Bd. Ism. Karácsonyi János 176
170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 180 a valódi történet azt mutatja, hogy 924-ben a horvát herczeg és a zachulmi fejedelem háborúban állottak egymással, mert a horvátok a byzanczi császárok, a zachulmiak pedig a bolgárok pártján küzdöttek. Még nagyobb történeti botlás van e mondatban : Sclavinorum régna a cunabulis escam praedicationis apostolicae ecclesiae perceperunt, sicut Saxones novo tempore a nostro antecessore piae memoriae Gregorio papa doctrinam pariter et literarum studia in ea videlicet lingua, in qua illorum mater ecclesia manebat«. Itt tehát a levél készítője úgy okoskodik, hogy a mint a szászok latin nyelven végzik az istentiszteletet, miért ne végezhetnék úgy a Sclavinok, vagyis szlávok is. Csakhogy a németországi szászok térítése csak 775-ben kezdődött s abban egyik előző Gergely pápának se volt része. Az angolszászok megtérítése I. Szent Gergely műve volt ugyan, de ő 590—604-ben ült a pápai széken s attól kezdve 924-ig három század telt el ! Ott a pápai curiában, a hol a pápák névjegyzéke mindig kéznél volt, nem lehetett olyat írni, hogy az angolszászok megtérése 924 előtt nem rég (novo tempore) történt. Ezt csak olyan ember írhatta, a ki ismerte az egykoron benedekrendű I. Gergelynek életét és működését, de fogalma se volt arról, melyik században élt. Már pedig Rajner érsek is eredetileg benedekrendű szerzetes volt. De legjobban elárulja magát Rajner érsek azzal, hogy a pápa egyik követét kétízben is (Racki i. m. 189 és 1901.) »sanctae Palestrinae ecclesiae episcopus«-nak írja. Csakhogy e város latin neve ma is Praeneste és csak a XI. században kezdett az az olaszok ajkán Palestrina-ra változni. A pápai jegyző nem követhetett olyan hibát, hogy latin oklevélben olasz, még pedig későbbi olasz helynevet használjon, mikor az episcopi Praenestini vagy Penestrini egyúttal cardinálisok is voltak ! Ezt csak olyan ember követhette el, a ki beszédközben mindig a Palestrina nevet használta és így még latin írás közben is az olasz Palestrina csúszott a tollára. Ez pedig Rajnerre, a pápai curiában perlekedő caglii püspökre, majd spalatói érsekre illik. Hiába hivatkozik a szerző arra, a most először tőle érvényesített adatra, hogy a 928-iki zsinati iratokban említett Madalbert püspök történeti személy és 933-iki kétségtelen hitelű görög oklevélben is előfordul. (14г. 1.) Ez is ellene szól a 924-iki iratoknak, mert a 928-iki zsinati határozatok nem szólnak semmit se Szerbiáról, vagy Chulmiáról. Továbbá ezek a horvát fejedelmet csak »princeps«-nek nevezik, (nem pedig »rex«-nek), a spalatói egyházat és érseket pedig csak »ecclesia s. Domini«-nek, tehát nem »salonitanus«-nak, mint a 924-re tett iratok. Ha a 924-iki iratok igaziak lennének, nem ellenkeznének ennyire a 928-iki valódi okiratokkal.
