Századok – 1918

Történeti irodalom - Yolland; B. Arthur: Hungary. The Nations’ Histories. Ism. Pozsgay Rezső 172

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 175 ekkor adta neki a »sedis apostolicae legátus natus« czímet is.1 A magyar apostoli királyi czím (29. 1.) is csak anticipaiio, nem mintha már István nevezte volna így magát. A comes palatínust, vagy nádorispánt nem lehet azonosítani a »pfalzgraffal« (34. 1.), hanem ahhoz csak hasonló intézmény volt. Szent István korában még nem lehet »főispán«-ról beszélni (34. 1.), mivel a főispáni állás a hajdani várispán nevezet alatt szerepelt kormányzati közegből eredt és csak a XIII. század végén kezdik a várispánt vármegyei ispánnak (comes Parochianus) nevezni s csak lassankint lett a várispán névből a főispán elnevezés. I. Endre nem 1066-ig (42. 1.), hanem csak 1060-ig uralkodott. Borics nem volt fia Kálmánnak (55., 58. 1.), legalább is Kálmán sohasem ismerte el fiának. Manuel császár nem 12 év alatt (1150—62-ig) (58. 1.), hanem 22 év alatt (1150—ir72-ig) III. István haláláig intézett tíz támadást hazánk függetlensége ellen. Veszprémben nem volt egyetem (84. 1.), hanem csak jogi főiskola.2 Nem 40, hanem 50 vitéz kellett ahhoz, hogy a főurak saját zászlaik alatt vezethessék a harczba. (90.1.) Horváti János bán volt és nem püspök (104.1.) és ő fojtatta meg Erzsébet királynét. Zsigmond 1410-ben lett német király, a római császári czímet 1413-ban nyerte el és nem 1419-ben. (108. 1.) Mátyás király könyvtáráról közölt adata túlzás. (140.1.) Báthory István, Báthory Zsigmond, Báthory Endre nem vajdák (171., 173. 1.), hanem erdélyi fejedelmek voltak. I. Rákóczi Ferencz II. Rákóczi Györgynek volt a fia, nem I. Rákóczi Györgynek. (201.1.) Az eperjesi vértörvényszéket 1687-ben állították fel, nem 1686-ban. (206. 1.) Bercsényi Miklós nem hadnagya (2T4.1.), hanem főispánja volt Ung megyének. II. Rákóczi Ferencz száműzetését nem 1905. (222. 1.), hanem 1906. XX. tcz. szüntette meg. I. Ferencz József az 1866-iki vereség után nem mondhatott le a német császári méltóságról (277. 1.), mert arról már II. Ferencz 1806-ban lemondott. Mindezek azonban csak foltok, a melyeket könnyű eltüntetni ; a műnek igazi értékét nem rontják le. A »The Morning Post« 1917. aug. 31-iki számának könyvkritikusa Yolland könyvéről szólva a szerzőt az obiectivitás hiányával vádolja. Különösen nem ért egyet Yollanddal a nemzetnek a jelen háborúban tanúsított magatartásáról és a nemzetiségekkel szemben követett politikájáról nyilvánított ítéletei miatt. Szerinte oly nagy hibák ezek, melyekért a nemzet még azon szolgálatok fejében sem nyer bocsánatot, a melyeket hajdan mint a kereszténység védelmezője 1 Fraknói Vilmos : Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. I. 295. 1 Békefi Rémig: Századok 1896., 321. és kv. 1. A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. 1910., 160—173. 1.