Századok – 1918

Történeti irodalom - Šišić; Ferdinand: Geschichte der Kroaten. I. Bd. Ism. Karácsonyi János 176

176 TÖRTÉNETI IRODALOM. 176 tett. Ezzel a fölfogással bizonyára nem értenek egyet a komolyabb angol körök. Yolland sehol sem vét az obiectivitás ellen s hiszszük, hogy a magyar ügynek nagy szolgálatot tett könyvével, a melyet sok haszonnal forgathat nemzetünk múltjának minden igaz barátja.1 Dr. Pozsgay Rezső. Ferdinand von Őiáié: Geschichte der Kroaten. Erster Teil (bis П02). Mit drei Karten. Zagreb. 1917. 8°, 4031. (Mark 15.) Nagyszabású s az összes ismert történeti adatok felhasználásával készült mü jelent meg a nehéz, háborús 1917-iki esztendőben Zágrábban. Őisié Ferdinándnak, a kit a magyar történetkedvelő közönség is ismer a Századok 1915-iki évfolyamában megjelent derék értekezéséből, fent jelzett s a horvát nemzet múltját 1102-ig ismertető műve ez. Fontos e mű reánk nézve már csak azért is, mert mindazon magyar történetírók és kedvelők, a kiknek nincs idejük a horvát nyelv elsajátítására, e műből német nyelven megtudhatják a horvát történetírás eddigi vívmányait és értelmezéseit. Előre kell bocsátanunk, hogy a horvát nemzet múltjának megírása nagyon nehéz. Olyan nemzet múltja az, a mely az egymagában való megálláshoz nem volt elég erős, egy nagyobbhoz való csatlakozásban nem volt állhatatos. 800 táján a frankoknak hódolt meg, 876-ban tőlük elszakadt, 878-ban a byzánczi császár előtt hajolt meg, de 880-ban egy évtizedre újra a frankok, illetőleg inkább a németek felsőségét ismeri el. Azután hosszú időre a byzánczi császársághoz csatlakozott, annak érdekében harczolt, mert így 976 után 1018-ig csaknem független volt. 1055-től kezdve a dalmátokkal egyesülve igyekezett a byzancziak, velenczeiek és normannok támadásai és ellenkezései közt önálló királyságot teremteni a dalmát tengerpart és a Verbász folyó között. Hozzá kell még venni e küzdelmekhez a belviszályokat, a herczegi, majd királyi családnak háromszori megbuktatását s így nem csoda, hogy az önálló horvát állam hajója a sok ide-oda evezésben, hullámzásban elmerült. 1090-ben a királyi család kihalt s 1095 végén Kálmán királyunk Horvátországot, mint anyai örökségét a magyar államhoz csatolta. Küzdeni kell e nemzet múltjának megírásakor a későbbi hamisításokkal is, mert a földért és a kiváltságokért folyt ádáz perekben két hamis krónikát és legalább 30 darab hazug bizonyítékot gyártottak s a gondatlan történetírót könnyen félrevezetik. 1 A könyv nálunk — nem tudjuk mi okból — könyvkereskedésekben még nem kapható.