Századok – 1918

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113

HORVÁTH MIHÁLY. 129 néhány évvel előbb Kemény és Csengery tollából jelentek meg.« Horváth Mihály tói még két kisebb életrajz jelent meg ; az egyik Hedvig királynőről, a másik Zrínyi Ilonáról. Mind a kettőben a magyar nő eszményképét rajzolta meg, de ebben a rajzban is inkább történelmi igazságra, mint művészi hatásra törekedett. Hedvig királynő történetét1

egyszerűbben s mégis vonzóbban alig lehetne elbeszélni. Már ismerhette, de, úgy látszik, nem ismerte, legalább sehol sem említette Szainochának Hedvigről és Jagellóról írt háromkötetes nagy munkáját.2 Dlugosson kívül, kinek Lengyelországról írt történeti műve 3

épen Hedvig trónraléptétől fogva becses, más lengyel íróra, de magyarra sem hivatkozott az egyetlen egy Fejér György kivételévé]. Adatait Magyarország Története későbbi 2. és 3. kiadásából is csak részben ellenőrizhetjük, a mi az ő nagy tekintélyével és megbízhatóságával szemben sem fölösleges, mert pl. Hedvig királynő születése évét, melyről csak általánosságokban nyilatkozott,4

azóta kutatás tárgyává tették ;6

és szükség volna a regényes elem kiválasztására Hedvig és Vilmos osztrák herczeg szerelmének, Hedvig és Jagelló Ulászló házasságának történetében is. De magyar nyelven így is nemcsak egyetlen, hanem valóban megbízható életrajza Hedvignek az az essay, a melyet róla írt. Tíz esztendő múlva Zrínyi Ilona életrajzában e

olyan nő életét akarta vázolni, kinek tragikai viszontagságai — a hogy írta7

— szintúgy, mint a jó- és balszerencsében nyilvánított személyes tulajdonságai iránta keblünkben a meleg érdekeltséget ébreszthetnének ; kinek lelke oly nagy, kedélye oly szép vala, hogy nemének dísze lett volna, ha nemzetségének fénye s testi szépségének varázsa nem járul 1 Először 1859-ben a Budapesti Szemle VII. kötetében (74. s köv. 11.) ; másodszor Horváth Kisebb Tört. Munkái közt (1868.), II. 387—423. 2 Szainocha, Edwige et Jagellón. 1855—6-ban, három kötetben, lengyelül jelent meg. 3 Históriáé Poloniae libri XII., hat kötetben (különösen a X. könyvben). 4 Férjhezmenetelekor 15, halálakor 28 évesnek mondja. (Munkái, II. 407., 423.) 5 Turul, 1895., XIII. 122. 6 Pest, 1869. K8r., 122 lap, fénykép-mellékletekkel. Mielőtt a Kisfaludy-Társaság közgyűlésén 1869. febr. 5. bemutatta volna, először egy csésze tea mellett felolvasta Toldynak. (Akad. TLT. LUI. 126.) 7 Zrínyi Ilona bevezetésében. Századok. 1918. III—IV. füzet. 9