Századok – 1918
Tárcza - Szabó Dezső: Az 1485. évi nádori czikkelyek 107
108 TÁRCZA. Timon többi bizonyítékai azon egyes esetek czáfolását kísérlik meg, a melyekben Fraknói nézete szerint egészen máskép jártak el, mint a nádori czikkek kívánták volna és ez eljárás ellen senki sem emelt kifogást. Ez esetek közül elegendőnek tartjuk azok szemügyrevételét, a melyek a nádornak királyi helytartói szerepére vonatkoznak, mert természetes, hogy ha a nádori czikkek egyikére be lehet igazolni, vagy azt, hogy törvény volt, vagy azt, hogy nem volt törvény, a kérdés meg van oldva. Fraknói Báthory István nádornak 1522-ben történt királyi helytartói kinevezésére hivatkozik, a mely világosan azt mondja, hogy nem azért nevezi ki őt helytartójának a király, mintha azt a törvény kívánná, hanem azért, mert hasonló alkalmakkor elődei is a nádort szokták helytartóvá kinevezni. Ez esetből vonható tanúságok megdöntésére Timon a következőket hozza fel : »A szokás, az antiqua consuetudo ebben a korszakban még erősebb jogforrás, mint a királyi decretum, mert ez biztosítja a királyi decretumok rendelkezésének maradandó jellegét. Innen van az, hogy midőn valamely későbbi királyi decretum egy korábbi decretumnak olyan rendelkezését megújítja, a melyet már a gyakorlat, a szokás szentesített, nem az előbbi decretum rendelkezésére, hanem az ország régi szokására hivatkozik. Világos példa erre az 1492:33. t.-czikk, a mely midőn a nádor választására vonatkozó 1439 : 2. t.-czikket csaknem szószerint megújítja, nem ezt a törvényczikket idézi, hanem az antiqua regni consetudora hivatkozik, a miből bizonyára Te sem fogod azt a következtetést levonni, hogy az 1439. évi decretum nem volt törvény«. (542. 1.) Nem szándékozunk vitát kezdeni a felől, megállhat-e ez az állítás, de a példa nagyon rossz, a mint a két törvényczikk párhuzamba állítása mutatja : 1439:2. t.-czikk. Insuper quod Regia Maiestas palatinum regni antiqua consuetudine regni ipsius requirente (eo, quod idem palatínus ex parte regnicolarum regiae Serenita ti, ex parte ipsius Regiae Maiestatis regnicolis iudicium et iustitiam facere potest et tenetur) ex consilio praelatorum et baronum ac regni nobilium pari voluntate eligat. 1492 :33. t.-czikk. Quia palatínus Regiae Maiestati antiqua regni consuetudine requirente ex parte regnicolarum Regiae Serenitati et e converso ex parte ipsius Regiae Maiestatis regnicolis iudicium et iustitiam facere habet et tenetur, Regia Maiestas ipsum palatinum ex consilio praelatorum et baronum et regni nobilium pari voluntate eligat.
