Századok – 1918

Történeti irodalom - Horváth Jenő: Balkántörténeti tanulmányok. Ism. Patek Ferencz 94

94 TÖRTÉNETI IRODALOM. Horváth Jenő : Balkántörténeti tanulmányok. (Fejezetek a modern történelemhez. Tanulmányok és szövegek. 2—3.) Nagyvárad, 19x7. Láng József könyvkiadóvállalata. 8°, 80 1. Az előttünk fekvő füzet két dolgozatot foglal magában. Az első : A balkánpolitika története a római birodalom feloszlásától a bécsi congressusig. 395—1815, a második: Canning and the Balkan Question. A history of the first Triple Entente 1823— 1827. A második dolgozat a Hungarian Review részére iratott s így ismertetését e helyen nem tekintjük feladatunknak. Az első dolgozat 64 oldalon tizennégy évszázadon átnyúló, tartalomban és jelentőségben colossalis történeti fejlődésről óhajt képet adni, s e nagyon is korlátozott terjedelem következtében e fejlődés tényei közül csupán a legáltalánosabb fontosságúakat, leginkább szembeszökőket mondhatja el, azokat, melyek minden valamire való világtörténelmi kézikönyvben megtalálhatók. Hogy e fejlődés mozgató erőire, e tények okaira rámutasson, a legtöbb esetben meg sem kísértheti s magától érthetően új eredményekhez nem juthat. Tudományos értéke tehát ebből a szempontból nincs. Mégis alig kell mentegetnünk, ha itt néhány sorban foglalkozunk vele. A világháború még világosabbá tette, a mit már úgyis tudtunk, hogy elsőrangú életérdekeink megkövetelik, miszerint politikai, gazdasági és tudományos szempontból egyaránt fokozott érdeklődéssel forduljunk a Balkán felé. Minden sor írás, mely ez érdeklődést ébren tartani és kielégíteni igyekszik, megérdemli hálánkat, e dolgozat pedig fokozott mértékben megérdemelné, mert szerzőnek a kolozsvári egyetemen tartott előadásaiból készülvén, eredetileg az ifjúsághoz fordult, melynek érdeklődését első sorban kellene felébresztenünk ezen és hasonló kérdések iránt. Sajnos, a dolgozat erre nem egészen alkalmas. Hibás ebben első sorban az óriási anyag, a mely ennyire szűk keretek közé sehogysem szorítható be. Szerző ugyan ez anyagból sok mindent elhagy, olyasmit is, a mi pedig feltétlenül szükséges lenne a fejlődés megértéséhez. így az első, 1081-ig terjedő fejezetben egy szóval sem említi a germán-hun-avar betöréseket a Balkánra, a mi pedig bennünket különösebben érdekelne, már csak azért is, mert ezzel függ össze a szlávságnak a Balkánra való telepedése. De nem említi az arab veszedelmet sem, az orosz vonatkozásokat ebben a korban meg épen csak érinti. Nincs említve a bessenyőknek a mai Románia területén való szereplése sem, a mi pedig a magyar és bolgár történetben annyira jelentős. Altalán ennek a területnek dolgaira kevés súlyt vet ; később a kunokat csak pár szóval említi meg, arra meg egy-