Századok – 1917

Történeti irodalom - Szigyártó Gábor: Szózat az erdélyrészi magyarok és szászok ügyében. Ism. Dékáni Kálmán 612

<612 TÖRTÉNETI IRODALOM. A Buda melletti Szent Lőrincz pálos kolostor története, Századok, 1911. és különlenyomat), most pedig egy év leforgása alatt a tárgyalt értekezésen kívül még egy jó czikkét olvastunk a rendre vonatkozólag. (Pámer László S. J. : Pálosaink a művészet terén. Katholikus Szemle 1917. 493 old.) A fent jelzett értekezésről — czíme daczára — meg kell mindenekelőtt állapítanunk, hogy első sorban irodalomtörténeti érdekű, mert túlnyomó részben a pálosrend két nyelvemlékével, a Festetich- és Czech-codexekkel foglalkozik s csak mintegy háttérnek rajzolja meg nagy vonásokban a rend alapítását, történetét és szervezetét a középkorban s állítja össze a rend irodalmát ugyancsak a középkorra vonatkozólag. (Az értekezés ez utóbbi részével pompásan kapcsolódik egybe Pámer Lászlónak fentebb említett czikke.) E szigorúan rendtörténeti tárgyú részeken kívül egy-egy fejezet foglalkozik a Festetich- és Czech-codexek írásának idejével és helyével, a két codex birtokosával, Kinizsyné Magyar Benignával, s a két codex forrásaival és íróival. Ennyi az, a mi az értekezésben történeti, s ezeket a fejezeteket nevezi a szerző összefoglaló czímmel általános résznek. A második, különös rész, mely a könyvnek csaknem kétharmadrészét foglalja el, a két codex tartalmának tárgyalásával, forrásainak megállapításával foglalkozik s így bővebb ismertetésük ide nem tartozik. Az értekezés történeti részei közül különösen érdekes és értékes az, a mely a codexek birtokosával foglalkozik. Kinizsyné Magyar Benigna érdekes alakjával, változatos, szörnyű részletekben nem szűkölködő életfolyásával tudomásunk szerint senki nem foglalkozott még oly behatóan, mint a szerző. E szinte regényszerűen érdekes részben érvényesül a szerzőnek egy nagyon megbecsülendő tulajdona, a plastikus, színes előadásmód. A tárgy érdekességénél és újdonságánál fogva érdemes lenne bővebb feldolgozásra. A pálos-rend alapításával és történetével foglalkozó rész is jól van megírva, a mennyire ilyen keretek között lehet. Ujat nem mond s a részletekbe nem igen mélyed s nem is mélyedhet bele. Ismételjük, az értekezés első sorban irodalomtörténeti érdekű, de egyben értékes előmunkálat egy leendő pálos rend történethez. p. Szigyártó Gábor : Szózat az erdélyrészi magyarok és szászok Ügyében. Történelmi, nemzetiség-politikai, kulturális, társadalmi és gazdaságpolitikai tanulmány. Maros-Vásárhely, 1917. 8-ad r. 180 1. Most, mikor Erdély a világháború mult évi történetében a románok támadásával olyan szomorú szerepet játszott, kétszere-