Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 577

A KIRÁLYI TANÁCS ÁTALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE I526 UTÁN. 579 A tanácsülések naponta délelőtt, sőt az elintézendő ügyek nagy száma esetén délután is tartattak, még pedig pontosan megszabott időben. Nyáron reggel 6—9-ig, télen 7—10-ig, délután 3—6-ig. Ha azonban valami rendkívül sürgős vagy fontos ügy tárgyalásának szüksége merült fel, a helytartó ezen időkön kívül is bármikor összehívhatja a tanácsot, a tanácsosok pedig kötelesek megjelenni, a mit a kamarai főnök ellenőriz a fizetés megállapítása czéljából, feljegyezvén naponként a praesentiákat és absentiákat. Az üléseken a helytartó, vagy akadályoztatása esetén egy általa megbízott tanácstag elnökölt, ki a csendre és rendre s a tárgyalások egész menetére felügyelt. Az ügyek valószínűleg előkészítés után kerültek az ülés elé olykép, hogy az egyes tanácsosok megosztva a munkát maguk közt, behatóan áttanulmányozva az egyes ügyeket, előterjesztették a tanácsnak.1 A tárgyalás alkalmával az ügyre vonatkozó nézetét mindenki előadhatja, még pedig az elnök felhívására méltóságuk sorrendje szerint. Közbeszólásokkal kiabálással, suttogással, ki-besétálgatással, haszontalan fecsegéssel a tárgyalást zavarni nem szabad. A rendzavarót a helytartó köteles megdorgálni, sőt büntetést is kiszabhat. Utóbb az 1550-ik Ordo szerint a tanácsosok javasaltára ez utóbbi jogot a király magának tartotta fenn. (»Sí quispiam praedictorum consiliariorum nostrorum tempore consilii irreventer ageret vei rixas concitaret, aut contenderet vei inhonestis verbis alterum afficeret, locumtenens noster talis obiurgandi et si quid gravius commissum fuerit, nobis id cum sua et consiliariorum nostrorum opinione significet, nosque dabimus eis commissionem, quomodo tales sint castigandi.«) A felszólalások és a vita bezárása után szavazás, a döntés következett, a mely azonban a helytartó megkérdezése nélkül sohasem történhetett. A határozat szótöbbséggel hozatik (»plurium et maiorum partium concludat negotium«), bár valószínű, hogy a kor általános szokásához igazodva, a »potior et sanior pars« véleménye volt irányadó a határozatra nézve.2 A határozatokra, úgyszinte a királyi leiratokra adott válaszokra vonatkozó nem csekély jelentőségű rendelkezés res, ad executionem iustitiae dictis consiliariis nostris adesse voluimus.« Kiss. Függ. IX. Lásd még Codex 72, 89, 136, 138, 143, 193, 195, 280, 286. »Ad dominum Báthory (t. i. capitaneum 1. az 1550. Ordot) ... ut veniat ad Cherep iuxta admonitionem domini generalis.« 1 Referente domino Sybrik«.» Kiss XCVII. 2 >>Seniores et authoritate potiores consiliarii« írja Miksa atyjának. M. О. E. IV. 496., 1. még M. О. E. IV. 242. 37*