Századok – 1917

Történeti irodalom - Wendt; Heinrich: Schlesien und der Orient. Ism. Gárdonyi Albert 499

500 TÖRTÉNETI IRODALOM. 500-felé s a keletről érkezett árúczikkeket eljuttatta nyugatra. A posztót Sziléziába nyugatról a Rajna mellékéről és Németalföldről hozták be, ez volt a nyugati kereskedelem főárúczikke, a mely a tengeri úton kivül Frankfurton és Kölnön, illetőleg Magdeburgon és Braunschweigon keresztül jutott el Boroszlóba. A közvetítő kereskedelem Szilézia ipari életének fellendítésére kedvezően hatott s a középkor végén már híres volt vászonszövése, a magyar- és lengyelországi nyersanyagbevitel pedig bőr-és fémiparát virágoztatta fel. Ez iparágak révén Szilézia gazdasági élete fellendült s az ország jelentős gazdasági tényezővé vált. A németségnek Wendt a középkor kereskedelmében elsőrangú szerepet juttat és nem ok nélkül. Szerinte a német telepesek vitték előre a kereskedelmet s a német telepek voltak a kereskedelem irányítói. A krakó—lembergi útvonalról р. o. megállapítja, hogy a krakói és lembergi német telepek hatása alatt keletkezett. A kelet-nyugati világkereskedelem árúforgalmáról kimutatja, hogy nem minden kereskedelmi czikk, mely ez úton forgalomba került, volt egyszersmind világkereskedelmi czikk is, hanem számos árúczikk csupán a szomszédos kereskedelem érdekeit szolgálta. Ilyen czikkek voltak a hal, só, sör, bőrök és szőrmék. Világkereskedelmi czikkek voltak ellenben a Nyugat termékei közül a posztó, vászon és az úgynevezett nürnbergi árúk, a Kelet termékei közül pedig a fűszerek, czukor, déli gyümölcsök, selyem és szőnyeg. A velenczei kereskedelmi útvonalról figyelemreméltó azon megállapítása, hogy az csupán jusqu'à la mer ért el, az Adriát a velenczeiek a sajátjukként kezelték, oda idegen kereskedőt nem bocsátottak. Ez a kereskedelmi útvonal részben Bécsen, részben Prágán keresztül haladt dél felé s főleg keleti fűszereket hoztak fel rajta. Közelebbről érdekel bennünket a magyarországi világkereskedelmi útvonal, mely a XV. században lendűl fel. Ez útvonalon magyarországi rezet, szőrmét és bort vittek ki nyugatra s posztót hoztak be. A behozott posztót azután Erdélyen keresztül tovább vitték kelet felé s innen fűszert hoztak be, mely árú kereskedelmi központja szerző szerint Buda volt, a hol a kereskedők nagy raktárakat tartottak ez árúczikkből. A kereskedelmet itt is a német telepek irányították s ezek szerint három útvonal haladt át Magyarországon, t. i. a lengyelországi, a jablunkai és a pozsonyi, a mely útvonalak az erdélyi szász városokban futottak össze. A XVI—XVII. századokban Boroszló már nem csupán közvetítő kereskedelemmel foglalkozik, hanem maga is kivitelre