Századok – 1917

Történeti irodalom - Bittner; Ludwig: Chronologisches Verzeichnis der österr. Staatsvertäge. Bd. IV. Ism. Eckhart Ferencz 494

496 TÖRTÉNETI IRODALOM. 496-kötetben keresni. De hogy miként alakult ki a diplomatiai viszony a monarchia, illetőleg a Habsburgok és Oroszország között, vagy ezen viszony egy része, mondjuk, a kereskedelmi vagy a kiadatásra vonatkozó szerződések fogják érdekelni azt, a ki Bittner tárgymutatóját használni akarja. Ezért kétfajta főczikksorozatot vesz fel В., melyekben valamennyi szerződést feldolgozott : az egyik a tartalom összefoglaló fogalma, melyen belül az államok betűrendjében, a másik az államok neve, mely alatt a tartalmi szavak betűrendjében sorolja fel a szerződéseket. Ha pl. a Russland czímszó alatti sorozatot végignézzük, megtaláljuk a keleti kérdésre vonatkozó szerződéseket, viszont felütve a »Keleti kérdés« czímszavát a többi között az Oroszországgal e tárgyban kötött szerződéseket is megtaláljuk együtt ; vagyis az országok szerinti czikk egy része teljesen megegyezik a tartalmi czikk megfelelő részével. A főczikkeken kívül apróbb utalások vezetnek azon főczikkre, melyben valamely részletkérdés megtalálható. Bittner e kötetét és annak nyomán egész munkáját nemcsak a történésznek, hanem a diplomatának és az államférfiunak is gyakran kell forgatnia. Bármeddig is tomboljon a világháború szörnyű vihara, el fog jönni az idő, mikor a nemzetközi jog szétrombolt épületét, mely száz meg száz szerződésen alapul, újból fel kell építeni és maradandóbbá tenni. Ha ma mindazon szerződések legnagyobb része, melyeket e kötetben összefoglalva találunk, a múltba tartozik is, a jövő mégis ezekhez fog visszatérni s ezeket fogja tökéletesíteni. Bizonyára mindnyájan óhajtjuk, hogy egy, a háború után majdan megjelenő pótfüzet ne lehessen azért hiányos, amiért az eddigi munka : a titkos, közzé nem tett szerződések nincsenek benne. B. munkáját német szorgalommal, becsületesen és rendszeresen végezte el. Nekünk, magyaroknak, az a kifogásunk ellene, hogy czímében csak osztrák szerződésekről van szó. Tudjuk, hogy 1867 előtt hazánk, ha nem is jog szerint, de ténylegesen a diplomatiai szerződésekben nem szerepel, mint szerződő fél, mert csak az osztrák birodalom egy tartományaként tekintetett; évtizedek multán ma is mily kevéssé ismeretes a. külföldön a dualisztikus államforma. 1867 után azonban mindig Ausztria-Magyarország, illetőleg mint pl. a posta-, vasúti- stb. szerződésekben számtalanszor külön Ausztria és. külön Magyarország szerződnek. Ez a hiba bizonyára nem Bittneren múlt, ki 1867 után pontosan ragaszkodik a törvényes és a monarchia mindkét államát kielégítő kifejezésekhez, mit szintén fel kell említnem. Eckhart Ferencz.