Századok – 1917

Történeti irodalom - Thallóczy; Ludwig: Illyrisch-albanische Forschungen. Bd. I–II. Ism. Gárdonyi Albert 497

TÖRTÉNETI IRODALOM. 497-Thallóczy Ludvig: lllyrisch-albanische Forschungen. Band I—II. München : Duncker und Humblot. 1916. 8°. Nem csak a saját munkáiból, hanem a Jiriőek, Sufflay, Ippen stb. értekezéseiből állította össze Thallóczy ezt a két kötetet, melyek rendeltetése Albánia múltjának és jelenlegi helyzetének az ismertetése. Magyar vonatkozás kevés van benne (Sufflay czikke Magyarország s Albánia középkori érintkezéséről és Thallóczy értekezése a szerémségi albán településről), Thallóczy egyéniségén kivül azonban az teszi számunkra érdekessé a munkát, hogy a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségén jelent meg. A munka az előadottak szerint gyűjtemény, történeti, néprajzi és közgazdasági értekezések gyűjteménye, a mely értekezések túlnyomó része már előzetesen megjelent különböző szakfolyóiratokban s újabb kiadásukat azon gondolat tette indokolttá, hogy együtt kiadva alkalmasak az albán viszonyok többoldalú ismertetésére. Nem lehet czélunk a két kötetben kiadott s nagyobbára már megjelent értekezések részletes ismertetése, csupán azokra kívánjuk felhívni a figyelmet, a melyek itt jelentek meg első ízben s az albán viszonyok ismerete szempontjából elsőrangú jelentőséggel bírnak. Első sorban Theodor Ippen értekezésére hívjuk fel a figyelmet (Beiträge zur inneren Geschichte Albaniens im XIX. Jahrhundert), a mely nem csupán Albánia, hanem a Balkánállamok s az európai Törökország XIX. századi történetét érdekes megvilágításban mutatja be. Ismerteti II. Mahmud szultán reformtörekvéseit, a ki a régi török feudális tartományi kormányzat helyén erős központi bürokratikus kormányzatot kívánt szervezni. Kísérlete a kormányzati politika terén mindenesetre haladás volt, azonban nem számolt a nemzetiségi érzékenységgel s a nemzetiségi területeken kormányzó családok érdekeivel. Az innen támadt elégületlenséget Resid pasa nagyvezér 1830-ban Monasztirban barbár erőszakkal, a nevezett családok tömeges legyilkoltatásával próbálta elintézni, azonban sikertelenül, mert a veszedelem tovább terjedt s végre is az európai török birodalom teljes felbomlásához vezetett. Nagyérdekü az értekezés azon része, mely az albán szövetség 1878 — 1881. évi működését vázolja, a mely Albánia fegyveres védelmét szolgálta Montenegróval és Görögországgal szemben. Az albán szövetség ezenkívül az összes albán nemzetiségű területek egyesítését tűzte czélul maga elé, tehát egy ugyanolyan albán állam megalkotását tervezte, a milyet a londoni conferentia később életbeléptetett. Az albán szövetség ismertetésével azt akarja bizonyítani Ippen, hogy az albán államiság Századok. 1917. VII—VIII. füzei. 32