Századok – 1917
Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472
490 MÁRK LÁSZLÓ. •omnium maleficiorum curare, agere, et tractare debebunt«.1 Világosan láthatjuk tehát, hogy az 1536 : 16. törvényczikknek, a prímás nyomán haladva, semmi más jelentőséget nem tulajdoníthatunk, mint azt, hogy a nevezett törvény kötelezte a királyt arra, hogy tanácsosai közül 14-et, hetet a főpapok és hetet a főurak közül kiválasztva, a helytartó mellé rendeljen, hogy ilykép necsak esetleges legyen a kormányzó királyi tanács működése, hanem a király távolléte alatt keletkező összes országos ügyek irányítása kezében legyen, alkotmányos befolyása csorbát ne szenvedjen s az összes országos ügyek, a belügyek, beleértve a hadügyeket is, azokkal tárgyaltassanak. Már pedig ez csak úgy volt elérhető, ha bizonyos tanácsosok állandóan tanácsosi functiók teljesítésére köteleztettek. Az országgyűlési tárgyalások alatt sohasem tanácsosok kinevezése, hanem azoknak országos főigazgatási teendők végzésére való felhasználása jött szóba. így értelmezi ezt a király is.2 Az 1536 : 16. törvényczikkel, melynek rendelkezését az 1542 :30. t.-cz.3 megerősítette, egy erős alkotmányos alap létesült, a melyre a magyar országos főpolitikai kormányszék felépíthető lett volna már ebben a korban, ha egyéb tényezők nem gátolják annak sikeres keresztülvitelét, a mit Ferdinánd, bár becsülettel megkísérelt, de véglegesíteni nem tudott. Az 1536 : 16. és az 1542 : 30. törvényczikkeken nyugvó alapon Ferdinánd állandó gondolkodásának tárgya volt egy a királyi tanácsból alakuló helytartósági tanácsnak felállítása. Míg eddig csak királyi tanácsról, vagy mint újabban — szemben a király többi országos és tartományi tanácsai-1 M. O. E. 1—537-2 »Maiestas Sua cogitât ас etiam petit, ut de impositione aliqua sufficienti et impetrabili de praesenti consultetur ; ut exinde consiliarii Maiestatis Suae in regno, et pro regni ac iustitiae conservatione et administratione tenendi compétentes« etc. M. O. E. I—543. »Quia vero Maiestas Regia ab initio pro rebus omnibus ac communi regni bono quiete et commodo dirigendis et exequendis, necnon personis et consiliariis Maiestatis Suae in regno pro administranda iustitia deputandis et intertenendis petiit subsidium illud offerri et porrigi«. M. О. E. I—555. 3 Hogy az utóbbi törvény tényleg végre is hajtatott, tudjuk abból az Instructióból, melyet a király a helytartó és a kiválasztott tanács részére mindjárt a pozsonyi országgyűlés után kiadott, s a melyben következőkben említés tétetik a kiválasztott tanácsosokról : »Quo autem ordine consiliarii ex ordine praelatorum et baronum •electi consideant, inferius potebit«. Kiss. Függ. XXIII. 364. 1.
