Századok – 1917
Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472
A KIRÁLYI TANÁCS ÁTALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE I £20 UTÁN. 491 val — magyar tanácsról beszélhettünk, most már tényleg, ha jogilag nem is (ehhez a helytartóság mellett állandóan működő királyi tanácsnak a többi kir. tanácsosoktól való végleges, törvényi alapon nyugvó elkülönítése és valóságos kormányszéki jelleggel felruházása lett volna szükséges) beszélhetünk helytartói, helytartósági vagy akár kormánytanácsról, s ép az a határozatlanság a sokféle elnevezésben mutatja, hogy egy kialakulni készülő, de az alakulásnak kezdeti stádiumában levő intézménynyel állunk szemben.1 Az a különböző jogi kötelezettség, mely a kormánytanácscsal szemben, annak, hogy úgy nevezzük, belső vagy rendes tagjai és a többi kir. tanácsos között fennállott, hovatovább megkülönböztetésre vezetett, mely eltekintve attól, hogy míg az előbbiek fizetésben részesültek, az utóbbiak pedig nem,2 a szóhasználatban az »Ordinarius consiliarius«3 megkülömböztetésben nyilvánult, megkülömböztetésül azoktól a főpapok és főuraktól, kik nem voltak kötelesek állandóan a kormány székhelyén tartózkodni. Joggal nevezhetjük ezt a királyi tanácstól kiválasztott, de attól lényegileg el nem különített tanácsot consilium deputatumnak, melyet a királyi tanácsban helyet foglaló két rendnek helyzetüknél fogva arra megfelelő képességgel bíró tagjai közül kell bizonyos számmal a helytartósághoz tartozó ügyek ellátása s a királylyal való közvetlen kapcsolat fenntartása végett kirendelni. Analog ezzel, bár csak külsőleg, az Árpád-kor végének tágabb királyi tanácsa,4 melyből szintén kirendelték azokat, kik állandóan a király mellett kötelesek tartózkodni, de ez ismétlem, csak külső analógia, mert míg ez esetben a deputált tanácsosok egy nagyfontosságú alkotmányos követelmény végrehajtására foglaltak ott helyet, addig az 1536 : 16. törvényczikk, nemkülönben az 1542 : 30. törvényczikk, inkább közigazgatási intézkedések, czéljuk, a mi különö-1 Előfordulnak pl. : »Locumtenens et consiliarii Posonii constituti, Locumtenens et consiliarii Suae Maiestatis ; Locumt. et consiliarii regni ; Locumt. et. consiliarii hungarici«. Már pontosabban körülírják a tanácsosokat a következő elnevezések : Locumtenens et consiliarii regiminis Hungarici (az alsóausztriai helytartótanács mintájára v. ö. M. O. E. I. 182.) ; Locumt. et consiliarii sui ; Locumtenens et consiliarii sui regiminis Hungarici ; Locumten. et consiliarii Posonii existentes. V. ö. Kiss. Codex. 2 Orsz. Ltár. Diversae instructiones fasc. 1. 3 E megkülönböztetést teszi a kir. tanács történetében oly fontos és alább tárgyalandó >>Ordo servandus«. L. továbbá Nádasdy nádor utasítását. O. Ltár. Conc. exp. 1554 No. 202. * 1298 : XXIII. t.-czikk.
