Századok – 1917
Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472
I A KIRÁLYI TANÁCS ÁTALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE I526 UTÁN. 489 előtt lebegett, nem ölthettek, nem lehetett a legjobb akarattal sem eleget tenni a rendek amaz óhajának, hogy minden ügyet a magyar tanácsban tárgyaljanak. Csodálkozhatunk-e tehát, hogy Ferdinánd az újkor és a szükség követelményeinek megfelelő organizáló törekvésének a magyar urak természetében rejlő akadályát látta s más megoldást nem találva, sokszor az intézkedés pillanatnyi szüksége által kényszerítve, idegen tanácsosait hallgatta meg, végtére pedig oly megoldással akarta dűlőre juttatni a magyar kormányzás válságos helyzetét, a mely aztán az országgyűlést is kihívta a kérdés rendezésére. Hogy a bécsi udvarban mit terveztek, azt határozottan nem tudjuk, de az bizonyos, hogy az önálló magyar kormányzat megszüntetése forgott szóban, vagy olykép, hogy Magyarország kormányzat il ag a bécsi Hofrath fennhatósága alá jusson,1 vagy úgy, hogy az állandó bürokratikus jellegű kormánytanács alakítására képtelen királyi tanácsosok mellőzésével osztrák tanácsosokból álló kormánytanács szerveztessék.2 Az 1535-iki országgyűlés e veszedelmeket megelőzendő, foglalkozott az országos főkormányzat kérdésével, s a rendek ezt másként nem akarhatták, mint azt Várday már előbb felterjesztett javaslatában kifejtette : »item quod praemissa omnia, commodius et iuxta libertatem regnicolarum exequi possint, quemadmodum in aliis regnis Suae Maiestatis, ita et in hoc quoque regno Hungáriáé debitus servetur ordo, Ma-iestas Sua ex pocioribus dominis praelatis et baronibus, consiliariis videlicet suis, certos eliget, qui in regimen eiusdem regni continue esse debebunt, ac vice et in persona, auctoritatemque Suae Maiestatis, de defensione et conservatione libertatis regni ; celebrationibusque judiciorum, nec non cessatione 1 Ez a kevésbbé valószínű feltevés, mert annak a bizonyos »Besoldnungstabelle«-nak — melybe 4 magyar a Hofrathban szereplő tanácsos neve is belefoglaltatott — keletkezési idejét az osztrák írók (Rosenthal : Die Behördenorg. Kaiser Ferdinand I. 17. 1.) 1537-re teszik, míg Kiss meggyőzően bizonyítja, hogy ép a magyar viszonyokra való tekintettel 1535 előtt keletkezett. Megerősíti nézetét az is, hogy az 1537-iki Hofämterinstruction erősen megkülönbözteti egyrészt a német birodalom és az örökös tartományokra illetékes Hofrathot a cseh és magyar tanácstól, a mint azt Fellner is elismeri. I. m. 273. 1. 2. jegyz. 2 Erre czéloznak Binder bártfai követ jelentésében a következők : »Haben auch ein Artikel hefftig, das man kein deutschen Rathen eijngeben soll«. M. O. E. I—546.