Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472

A KIRÁLYI TANÁCS ÁTALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE I £20 UTÁN. 485 a fejedelemnek tanácscsal való ellátására akkor sem állít­tatott fel valamely határozott szervezettel bíró kollegiális tanács, mert az ú. n. Geheimer Rath az uralkodó bizalmát bíró tekintélyesebb főurak olyan gyülekezete volt, melybe azokat esetről-esetre, a mint az szükségesnek mutatkozott, meghívták.1 Csak lassan fejlődött és nyert állandó szerve­zetet ez a tanács, mely II. Ferdinánd alatt annak minden­ható tanácstestülete lett,2 a midőn már, sőt jóval előbb a tanácsban helytfoglalók szervezett tanácscsá voltak egye­sítve. A Geheimer Rath kifejlődését Ferdinánd hatalmának és birodalmának gyors növekedése 3 és ezzel kapcsolatban az a tény tette szükségessé, hogy a történelmileg más és máskép fejlődött tartományaiban a helyhatóságok, a Re­gimentek, helytartótanácsok alakjában gyakoroltatván, a megalkotandó összbirodalom, az akkor még csakugyan csírájában élő egységes osztrák állameszme nem nélkülöz­hetett egy egységes, az összes tartományok közös érdekébe vágó ügyekre nézve, illetőleg a magas politika irányítására szervezett tanácsadó orgánumot. A kérdés már most, a melyre felelnünk kell, az, miként alakult a független magyar államnak az előbbiekhez hasonló szerve, hogy czéljának megfelelhessen ; miben éreztették erősen a központosítás felé vonzó fentebbi orgánumok hatásukat, miben kell végül a magyar tanácsnak a király­hoz való relátióját szemben a hasonló osztrák szervezetekkel megállapítanunk. A fejlődést az a szükség indítja meg, mely, mint már mondottuk, a király távozásával a politikai kormányzat betöltésében támadt. Ferdinándnak ezen szükség meg­szűntetésére irányuló intézkedése, még a legszigorúbb közjogi bírálattal tekintve is, teljesen megfelelt az alkotmányosság követelményének,4 mert az a legszigorúbb megtartása 1 Fellner i. m. 272. 1. Némikép hasonlíthatott legalább is szer­vezetlen voltában ez a tanács a mi tágabb kir. tanácsunkhoz, a nélkül persze, hogy ugyanazon motívumok hozták volna össze tagjait, mint a mi főurainkat és főpapjainkat. 2 A bécsi Hofrath hasonlóan az előbb csak Regiment nevet viselő innsbrucki Hofrathhoz, csupán helyhatóság volt, Felső-Ausztriára kiterjedő hatáskörrel. Fellner i. m. 270. 1. Később mind­két Hofrath csak Regiment nevet kapott. Elnevezése különben különböző volt. így : »Locumtenens et consiliarii regiminis Austriaci«. Kiss Codex 241, »regentes Wiennenses« u. о. 254. 3 Fellner i. m. 272. 1. 1. jegyz. 4 Lásd az 1528. budai orsz. gyűl. kívánságait. M. О. E. I—19. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom