Századok – 1917
Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472
476 MÁRK LÁSZLÓ. a kik épen az állami életben betöltött feladatuknál és azon körülménynél fogva, hogy állandóan a kormányzati székhelyen a király közelében tartózkodtak, első sorban voltak hivatva tanácsukkal szolgálni a királyt,1 szóval a királynak állandóan a kormányszékhelyen tartózkodása volt alapja ezen szűkebb tanács mint ilyen létezésének és működésének. Mintegy közjogi tétellé alakult ki az a felfogás, hogy mihelyt a király a személyes kormányzásra képtelenné válik, akár az ország területének elhagyása, akár szellemi fejletlenség, akár egyéb körülmények miatt, e szűkebb tanács megszűnik, helyesebben hatásköre bővül, kormánytanácscsá alakul, a mint példa erre Hunyady kormányzása. Az 1485 : X., az ú. n. nádori törvényczikk, Mátyás nagyratörő eszméinek, jövőbelátásának eredménye, gondoskodott egy olyan kormányszékről, mely alkalmas az ország legfőbb vezetésére, azon esetben, ha ezt a király személyesen nem teheti. A szóbanforgó törvényczikk a nádort és a »melléje rendelt személyeket« a lehető legtágabb hatáskörrel ruházza fel ezekben az esetekben : »palatínus . . . cum aliquibus penes ipsum deputandis omnia facere, et exercere, quae rex ipse posset, et deberet, potest«. Ebből a törvényből is világosan látható, hogy a király távollétében nem annyira szűkebb tanácsról, mint kormánytanácsról van szó. De más, közelebb fekvő okok is közreműködtek a szűkebb tanács megszűnésében, melyek a tényleges állapotokat előidézték. Ez pedig a közigazgatás és igazságszolgáltatásnak a királyi udvartól elkülönülése, a mi a király állandó külföldi tartózkodásának természetszerű folyamánya volt, továbbá a magyar királyi udvartartás tényleges megszűnése. Az előbbi ténynyel megszűnt a főtisztviselőknek a királyi kúriában való működése, az utóbbival az udvari méltóságoknak az udvarban való állandó szereplésének szükségessége. Tehát nem a tágabb, de igenis a királyi udvarhoz, a király személyes jelenlétéhez kapcsolódó szűkebb tanácsnak kellett előbb megszűnnie. Nézzük azonban a tágabb tanács létének feltételeit, 1 Ferdinánd koronázása után rövid ideig még az országban tartózkodván, a Schiller által értelmezett szűkebb kir. tanács nyomát is feltalálhatjuk. így 1527 nov. 10-én Székesfehérvárban időzvén, a jelzett szűkebb tanácscsal értekezett. E tanácskozáson csak a kormányközegek s egynéhány udvari főméltóság vett részt. Kovachich : Suppl. ad Vest. Com. III—123.
