Századok – 1917
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 429
FRANGEPÁN FERENCZ, KALOCSAI ÉRSEK, EGRI PÜSPÖK. 43Г s rámutatva a töröktől folyton fenyegető veszedelemre, fölötte kívánatosnak mondta úgy Szlavóniára, mint az egész országra, hogy ez az ifjú, a ki a közelmúlt napokban tett fogadalmat, ez alól fölmentést nyerjen s mint családjának utolsó sarja, Szlavónia egyedüli reménye, a világi életbe viszszatérhessen. X. Leó pápa, noha utalt rá, hogy igen nehéz esetről van szó, mivel a szentszék szinte sohasem szokott a szerzetesi fogadalmak alól felmentést adni, 1515 szeptember 25-én teljesítette a király kérelmét s külön bervét intézett Frangepánhoz, melylyel a felmentésről értesítette.1 Frangepán Ferencz nem használta fel a kivételes pápai kegyelmet, hanem megmaradt szerzetében. Hogy elhatározását a muló évek sem változtatták meg, bizonysága Frangepán Gergely kalocsai érsek 1520 augusztus 7-iki írása, a melylyel emlékezetül adta, hogy figyelembe vévén kisöcscsének, tekintetes és nagyságos Frangepán János czetini grófnak szerzetbe lépését s az összes atyai birtokairól való lemondását, nehogy ezek idegen kezekre szálljanak, ő, mint közvetlen örökös és nagybátya, Czetina, a két Kladussa, Hotes és Verhovina várakat és a hozzájok tartozó városokat, falvakat Frangepán Györgynek és Mátyásnak ajándékozta.1 Frangepán Ferencz mindezzel már nem törődött. Neki elég volt, hogy mint áldozópap, Istennek szolgálhatott,^ gyönyörködött könyveiben, másolgatott s talán maga is irogatott,4 élvezte a társak barátságát, kik közül De Soria Bernardin, a későbbi ravellói püspök, Asti Bernát, Babucoi Felix, Sarzanai Bonaventura, a római és a spanyol Angelus, a spanyolországi István állottak közelebb szívéhez s mmdenekfölött a kolostor nyugodt, boldog életét. Közbenközben pedig visszaszárnyalt gondolata hazájához, bensően szeretett testvéréhez, a ki időközben Perényi Gábor feleségelett s ha egy-egy magyar Rómába került, kikérdezte a hazai eseményekről, mint egyik római követsége alkalmával Brodarics Istvánt, a kivel De Soria társaságában találkozott.5-Rendjében szeretetnek, becsülésnek örvendett s a római rendtartomány feje lett.6 í1 Theiner : Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia, II. 623. 1. 2 Thallóczy-Barabás, id. т., И. 339—340. 1. 3 L. Schmiith : Episcopi Agrienses fide diplomatum concinnati, III. 333—335. 1., Egyháztörtén, eml., III. 46—47. 1. 4 1532-ben az araceliieknek különös gondjába ajánlotta kéziratait. 5 1532 augusztus 17-i levele alapján, melyről még lesz szó. 6 Theiner : Vetera monumenta Slavorum meridionalium, I. 602.1.
