Századok – 1917

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Albisi Zólyomi Dávid - 243

ALBISI ZÓLYOMI DÁVID. 245. Egyidejűleg pedig kezdett hadakat fogadni. Leitatott egynéhány hajdukapitánvt s bárha a ligával még mit sem végezett, elhitette velük, hogy úgy a svéd királytól, mint a budai basától hitlevelet kapott s most már nyitva előtte az út, mehet, a merre akar. Szenes Máté és Gyarmati Tamás előtt elég vigyázatlanul feltárta egész tervét, a mely szerint ha csak 3000 embert is össze tud szedni, azonnal útrakél s vagy egyedül vagy pedig svéd, esetleg török segítséggel megveszi Kassát és a tiszántúli részeket, »de az kit én sok szegény legény vérével fáradságával keresek, azt senkinek, isten engemet úgy segéljen nem adom«.1 Hangoztatta ugyan előttük ismételten, hogy Rákóczi ellen nem tör, de egyszer Gyulafej érváron, kissé kapatos fővel, szilvási Cseszeliczky Boldizsárné 2

előtt mégis elszólta magát : »Im édesanyám, az fejedelem énnékem nem ad semmit, de im egy kardot csináltattam s a melik oldalomra akarom arra kötöm, s az mely könnyen fejedelemmé töttem, olyan könnyen levehetem róla, ha akarom.«3 Rákóczi figyelmét ezúttal sem kerülte ki, hogy Zólyomi valami rosszban töri a fejét, bár egyelőre még nem volt tisztában vele, hogy voltaképen mit is akar. De mikor végre nyilvánvaló lett, hogy nemcsak a Nyírségen kóborló gyülevész hadat fogadta szolgálatába, hanem a szabolcsmegyei hajdúságot is »véres nyárssal kényszeríté maga mellé felülni« : a fejedelem is kénytelen volt a legszigorúbb rendszabályokhoz nyúlni, hogy a készülődő bajt még csirájában elfojthassa.4

Utasította tehát Csomaközy András váradi alkapitányt, hogy a váradi s a partiumbeli hadakkal azonnal Zólyomi ellen menjen s egyszersmind Ibrányi Mihályt és Kékedi Zsigmondot is melléje rendelte.5 Kemény Jánost pedig Ecsedre öreg Bethlen Istvánhoz küldte, megtudandó : mennyiben van tudomása veje terveiről s mennyiben ért vele egyet ? Rákóczi mindenáron kerülni akarván a vérontást, azt is meghagyta Keménynek, hogy iparkodjék Zólyomit fegyverletételre bírni, még mielőtt kenyértörésre kerülne a dolog. 1 Erd. orszgy. eml. IX. 346. 2 Szül. Perneszi Erzsébet. Először Gálfi Jánoshoz, másodszoi-Keserű Jánoshoz ment nőül. (Cseszeliczky már harmadik ura volt.) 1630 febr. 15-én több jószágát Zólyomi Dávidnak és Apaffi Györgynek engedte át. (Nagy Iván i. m. IX. 245.) 3 Erd. orszgy. eml. 361. 4 Szalárdi i. m. 87., 88. 6 Kemény i. m. 242.