Századok – 1917
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Szent István görög oklevele - 99
114 HÓMAN BÁLINT. velek hasonló kifejezésével.1 Az »egész ország« vagy » minden nép ura« czímzés egyébként az egyetemes szlávság szokásai közé tartozik.'2 Az intitulatio xpáX-jának használata a leghatározottabban latin-szláv (horvát-szlovén vagy cseh-tót-lengyel) eredetre vall.3 Tekintve a horvát oklevelekkel való egyéb rokonságokat, a horvát hatás mellett kell nyilatkoznunk. A byzanczi gyakorlatban sem volt azonban ismeretlen, mint L Géza koronájának xpoí?oj<; felirata bizonyítja.4 A Sté^avoç yptoTiavd; czímzés — mint Czebe helyesen megállapítja — messze mögötte marad a byzanczi és siciliai, sőt délszláv okleveleknek az uralkodó keresztény voltát kifejező formularis phrasisainak.6 A ókeresztény a jelző azonban korántsem jelentkezik elszigetelten oklevelünkben. A XI. századi Mór pécsi püspök, István kortársa és a würzburgi évkönyvek írója is így nevezik őt.6 A Fundatio S. Albani Namucensis írója, a ki Leodvin bihari püspök elbeszélése nyomán 1064 táján írta müvét, »vir vere catholicus Stephanus«-nak mondja.7 István utódai is használták a »christianissimus« jelzőt.8 Az egyszerű, de sokatmondó yptorieívóc jelző méltán illette meg a magyarok első keresztény királyát, a keresztény hit apostolát, ki с czím használatával mintegy hitvallást tett. A 318 atya átkával ékes poena spirituális Szent Istvánnak veszprémi alapítóleveléből is ismeretes.9 A byzanczi 1 1222—1228 : »én bűnös István nagy király, az egész szerb földnek ura . . .« »mi István Isten kegyelméből az egész szerb föld . . „ első koronárott királya.« Wenzel I.. 360., 368. 1. 1305—7: »István Uros, az összes szerb és tengermelléki földek királya«. Miklovich 67.1. 8 Tagányi Károly úr volt szíves figyelmemet felhívni e kifejezéseknek a »minden oroszok czárja« czímhez való rokonságára. 3 V. ö. erről Melich fejtegetéseit (Magyar Nyelv. VI. 1910. 338.1.), ki megállapítja, hogy a görög ritusú szlávok — evvelszemben — csak а сагъ czimet használják. * V. ö. Czebe. 47. 1. e U. ott. ' »Christianissîmus Stephanus rex.« Acta Sanctorum, Ed. Bolland. Júliusi IV. köt. 336. 1. — »Stephanus christianus, Ungariorum rex.« MG. SS. II. 243. 1. 7 MG. SS. XV. 964.1. 8 I. András 1055 : Erdélyi László : A tihanyi apátság kritikus oklevelei. 21. 1. •— Szt. László 1092-i szabolcsi végzései : Závodszky kiadása. 157. 1. — — Dávid hg. oklevele. (1091 táján): Kubinyi ; Monumenta Hungáriáé. I. 1. 1. V. ö. Karácsonyi János : Szt. István oklevelei. 34. 1. 8 Szentpétery Imre. A veszprémi püspökség alapító levele. (Századok, 1903. 306, 1.)
