Századok – 1917

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Szent István görög oklevele - 99

SZENT ISTVÁN GÖRÖG OKLEVELE. 113 hogy az oklevélíró előtt az egykorú oklevelek nem voltak teljesen ismeretlenek. Hiteles XI—XII. századi okleveleink igen közeli rokonságban vannak Szt. István görög alapítólevelével s ugyanezt mondhatjuk a közeikorú horvát és szerb oklevelekről is. A byzanczi és siciliai oklevelekhez viszonyítva, különösnek és primitívnek tetsző subiectiv szerkesztési mód (εγώ Στέφανος . . .) általánosan ismert tulajdonsága korai okleveleinknek. III. Béla koráig a királyi okleveleket általában vagy ily subiectiv fogalmazásban szerkesztették,1 vagy pedig — többnyire mikor az oklevelet maga az adományozott iratta le s a király csak megpecsételte — még primitívebb módon, egyszerű narratív formában adták elő a tárgyat, a király nevét és uralkodását csupán megemlítve.2 Ez a subiectiv szerkesztési mód volt szokásos a IX—XI. századi latin nyelvű horvátországi 3 és később a XII—XIII. századi délszláv oklevelekben is.4 Az intitulatio πάσης Οΰγγρίας-a is rokon a délszláv okle-1 1075 : »Ego Magnus, qui et Geisa rex consecratus. . .« Knauz : Monumenta Strig. I. no. 1.— Szt. László : »ego rex Ladislaus.« Pannonh. Rendtörténet. I. 590. 1. — 1108 : »Ego Colomannus rex Hungáriáé . . .« Fejér. II. 46. 1. — 1124 : »Ego Stephanus rex . . .« TJ. ο. 8ο. 1. — 1137. »ego Béla rex .. .β Pannonh. Rendtört. I. 596.1.— 1157 : »Ego Geythsa . . . rex« Knauz. I. no. 1. — »egoGeicarex Ungariae . ..« Pannonh. Rendtört. I. 596. 1. —1163—1167közt: »EgoStephanus rex . . .« Hazai Okmánytár VI. 3., VII. ι. és Kubinyi I. 4.1. — 1183 és 1186 : »Ego Bela tercius . . .« Wenzel. VI. 148. és 164. 1. • V. ö. Szt László 1091. cvi somogyvári (Századok. 1906. 403.1.) Kálmán 1109-iki vesz pré mvölgyi, 1111. és 1113. évi zobori (Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 33. 42. 55. 1.), II. Béla 1131. évi bakonybéli <Ph. Rendtört. VIII. 272. 1.) és 1138. évi dömösi (Knauz. I. 88. 1.), II. Géza 1150—h 51. évi pannonhalmi (Ph. Rendtört. I. 599. és 600. 1.) okleveleit. 3 852 : »ego Trpimirus dux Chroatorum ;« 892: »piacúit mihi Muncimir, . . .Chroatorum dux ;« 1059 : »ego Cresimir rex . . .« stb. Raíki : Documenta históriáé Chroat. periodum antiquam illustrantia. Zagreb, 1877. 3., 15., 51. 1., továbbá v. ö. 62., 64., 66., 67., 72., 74., 80., 87., 103., 106., 112., 116. 1. * 993 : » Én Sámuel Isten szolgája« (bulgáriai feliraton); 1189: »En boszniai bán Kulin«; 1240 és 1249: »En Ninoszláv Máté . . . boszniai nagybán«: Stanojevié: Studije srpskoj diplomatici. (Glas srpske kr. Akademije. XC. 1912.) A szerb, bolgár és bosnyák okleveleket, valamint Stanojevió tanulmányát Baranyay Béla barátom szívességéből használhattam fel, a mit ez úton is megköszönök. 1198—99: »Engem . . ., kit Nemánja Istvánnak neveztetem», »éri is a bűnös Simeon«; 1222—28: »Én bűnös István nagy király«; »En István . . .« ; 1238: »En Ulászló István . . .«, 1302: »En Uros István király . . .« Wenzel I. 355·, 357., 360., 370., II. 328. 1., Miklosich: Monumenta Serbica. 65. 1. Századok. 1917. II—III. füze*. 8