Századok – 1916

Történeti irodalom - Koszó János: Fessler Ignácz Aurél élete és szépirodalmi működése. Ism. Madzsar Imre 62

Történeti irodalom Koszó János : Fessier Ignácz Aurél élete és szépirodalmi működése. (Német philologiai dolgozatok. Szerk. : Petz G., Bleyer J., Schmidt H. XIV. füzet.) Majdnem négy évtizede már (1878), hogy folyóiratunk lapjain Abafi Lajos talán első ízben hívta föl közelebbről a figyelmet Fessier önéletírása s néhány jellemző levele alapján erre a regényes, három ország határai között hányt-vetett életre, melyben a felvilágosodás és a romantika átmenete és szellemi forrongásai oly híven és tanulságosan tükröződnek vissza. Az egykori kapuczinusból lembergi egyetemi tanárrá, majd német színmű- és regényíróvá, végül pedig oroszországi lutheránus püspökké lett Ahasvérus, úgy látszik, valódi példaképe volt a benyomások iránt erősen fogékony, könnyen befolyásolható egyéniségeknek, még abban a korban is, melyet a szellemi hatások intensitása és az érzékenység kiválóan jellemez. Mint írói tehetség mindenesetre azok közé tartozik, a kik sokkal inkább befogadói és terjesztői, mint formálói a korszellem tartalmának. De épen ezért lelki fejlődésének tanulmánya rendkívül hasznos arra nézve, a ki a XVIII. és XIX. század határpontja körül elterülő évtizedek gondolatvilágával és hangulatával concrét példában óhajt megismerkedni. Már pedig a történeti tanulmánynak épen az a legjellemzőbb vonása, hogy az általánost egyes, concrét eseteken keresztül óhajtja megismerni és bemutatni. Ilyen módon Fessier élettörténete kitűnő anyagot szolgáltat azon új történetírói módszer (Dilthey, Spranger) számára, mely »typikus« lélektani vizsgálódások útján igyekszik a történelmi megértést még jobban elmélyíteni. Fessier életének e korjellemző értékét tűzte igen helyesen a maga és olvasója szeme elé a jelen dolgozat szerzője is, ki újból fölvette a Fesslerre vonatkozó életrajzi kutatásoknak Abafi óta szinte teljesen megszakadt fonalát. Főforrásául természetesen szintén az önéletírás szolgált, melynek azonban nem minden állítását fogadja el kritika nélkül. Emellett, mint a munka jegyzeteiből látjuk, szorgalmas kutatást folytatott hazai és külföldi kézirattárakban, főleg Fesslernek kortársaival való összekötteté-