Századok – 1916

Történeti irodalom - Koszó János: Fessler Ignácz Aurél élete és szépirodalmi működése. Ism. Madzsar Imre 62

63 TÖRTÉNETI IRODALOM. I seire vonatkozólag. Apparatusát nem állítja túlságosan előtérbe s dolgozata már ezáltal is előnyösen kiemelkedik a doktori értekezéseknek többnyire inkább csak adatgyűjtő életrajzai közül. Míg ezektől rendszerint nem várunk psychologiai éleslátást és magasabb szempontokat, a fejlettebb életkor és bővebb tapasztalat adományait, a jelen dolgozat szerzőjének ahhoz is van képessége, hogy ügyesen és érdekesen csoportosítsa és előadja tanulmányának eredményét, általános értékű, kortörténeti nézőpontból is megvilágítva tárgyát s benső életteljességet adva, legalább a főbb vonásokban, annak a képnek, melyet Fessier egyéniségéről megrajzol. Mint a dolgozat czíme és megjelenésének környezete is mutatják, szerzőnk az irodalomtörténet és pedig első sorban a német irodalom szempontjából foglalkozik Fesslerrel. Főfigyelmét szépirodalmi műveinek, Wieland és Meissner hatása alatt keletkezett történelmi regényeinek, Spinoza, Herder, Schlegel és nagy olvasottságú írónk sok más példaképe által befolyásolt vallásbölcseleti és mystikus irányú alkotásainak irodalomtörténeti értékelésére fordítja. Még történeti felfogását is inkább ezen művek kapcsán ismerteti, mint a tízkötetes magyar történelem alapján, melylyel közelebbről nem foglalkozik. Az aesthetikai méltatás áll előtérben, melyhez az életrajz keretül szolgál. Épen azért az utóbbi kissé vázlatos, főleg a fiatal- és az öregkorra vonatkozó részekben. Közrejátszhatott természetesen a dolgozat terjedelmére való tekintet, valamint az életíró természetszerű kegyelete és a jó ízlés is visszatartotta szerzőnket attól, hogy kiszínezze, illetőleg kritika nélkül fogadja el Fessier sokat hányatott életének egynémely, olykor a jó Coignard abbé classikus alakjára emlékeztető (18. 1., jegyzet) adatát. Mindazonáltal azt hisszük, nem lett volna érdektelen a fiatal szerzetes élete folyásának, magyarországi és osztrák kolostorokban töltött éveinek kissé részletesebb leírása, mivel szerzőnk mindössze néhány sorban foglalkozik. Nem szól például arról a véletlen, Abafi és Marczali által is említett »sorsdöntő« mozzanatról, melyet a besnyői kapuczinusok református barátjának, báró Podmaniczkynak látogatása jelent a fiatal szerzetes életében. Hasonlóképen érdekes anyagot szolgáltattak volna Fessier oroszországi levelei a megélhetés örökös bizonytalanságai között is szinte elpusztíthatatlan életerejü »antik férfiú« életestéjének jellemzéséhez. Mindazt, a mit a jelen munkában esetleg nélkülözünk, még bőven pótolhatja a szerző. Szeretnők is buzdítani a jó reményekre jogosító kezdet alapján Fesslerre vonatkozó tanulmányai folytatására, a minek lehetőségét és szükségét főleg két irányban