Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Gazeta Transilvaniei 81

105 TÖRTÉNETI IRODALOM. I •eposza : Amelumgenlied. Több helyütt tűnik fel Detre a Nibelungmonda hátterében, végül szerepel a történeti Nagy Theodorik személyében, de nem mint mondai Detre. — Váczy János ismerteti U. Szabó Gyula Trencséni Csák Máté a magyar drámai és epikus költészetben cz. művét, mely sorra bonczolja azokat a müveket, melyekben a történelem ez érdekes alakja szerepel. (Szabó azóta a galicziai harcztéren hősi halált halt.) — Vértessy Jenő: Baksay •Sándor írói érdemeit méltatja nagy szeretettel. 1895. november—deczember. Heinrich Gusztáv: Koszó János Fessier I. A. élete és szépirodalmi működése czímű művét ismerteti. — Schmidt József : Büchler Pál szanszkritból fordított Manu törvényei czímű munkáját, Váczy János : Pulszky Ferencz kisebb dolgozatait, Czeke Marianne : Walter Pater görög tanulmányait ismerteti bővebben. Gréb Gyula : Bruckner Győző A szepesi szász nép czímű ismertető füzetét méltatja gazdag, sokoldalú s tudományos szempontból is értékes tartalmáért. — Láng Nándor : René Dussaud : Les Civilisations préhelléniques dans le bassin de la Mer Égée czímű művét ismerteti s rámutat az Aegaei-tenger szigetein és partvidékein lakó, közelebbről még ismeretlen nép kultúrájának nagyszerűségére. Ennek a Kr. e. III. és II. évezredbe tartozó kulturának szülőföldje Kréta. A franczia szerző az ásatások eredményeiről s a kandiai múzeum gyűjteményeiről nagy szakavatottsággal beszél s az erre vonatkozó irodalmat jelentős lépéssel viszi előre. — Lajti István : Ernst Samter : Die Religion der Griechen czímű tanulmanyát elemzi. — Alszeghy Zsolt : Szilárd Leó : Szent László a régi magyar irodalomban, Bleyer Jakab : Thienemann Tivadar : A szentgalleni Margitlegenda czímű programm-értekezéseket ismerteti. Erdély. 1915. 1—3. sz. Cholnoky Jenő: Az erdélyi szorosok földrajzi, történeti és hadászati jelentősége. 4—6. sz. Szádeczky Lajos ugyanazon czimen foglalkoznak a tárgygyal. Szádeczky összeállítja mindazon haditetteket, melyeknek színtere valamelyik erdélyi szoros volt. Elsőnek Borgó szerepel 1068-ban a kúnok és besenyők betörése alkalmával, magyar haderő 1345-fcen vonult ki először a keleti szorosokon Laczkfi Endre székely ispán vezérlete alatt. 1848-ig 33 adatot sorol fel a szerző az egyes szorosokról, a szabadságharezban majdnem mindegyiket használta hol Bem hol az orosz. — Békésy Károly : Mátyás kirá,ly születési házáról ; jelenleg az E. K. E. múzeumául szolgáló ház eredetileg három házból jött létre, a közbülső a legrégibb, a két oldalépület újabb, egyik szobában egyik párkányra be is van vésve az 1558 évszám. Mátyás király a mai kapubejárat helyén állott szobában született. 7—12. sz. Orosz Endre : Téglás István emlékezete. A dácziai leletek és az erdélyi néprajzi tárgyak buzgó gyűjtőjének és ismertetőjének nekrológja érdekes adatokat közöl a háromszéki székelyek szabadságharczáról is, mert T. I. apja Gábor Áron egyik ágyúöntőtársa volt. A terjedelmes közlemény függelékként az elhunyt tudós múzeumának és irodalmi munkáinak ismertetését is tartalmazza. A múzeum történelmi része 825 drb praehistoricus, 1070 római leletből, 331 római és 1029 drb dák éremből áll, ennél gazdagabb azonban a néprajzi gyűjtés, melyben legértékesebbek a czigány kincsek, a varázsló- és kuruzslószerek csoportjai. Gazeta Transilvaniei. 1915. 164—167. sz. S. Tamba : Impietate. Romániában az Epoca czímű hírlap köré csoportosuló erdélyi katonaszökevények lármáját — úgy látszik — kezdik unni. A »Seara« czímű napilap 1915 júl. 24-iki számában Hírpus aláírással Századok, 1916. I. füzet. 6