Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 82
82 TÖRTÉNETI IRODALOM. I megjelent közlemény kifakad e tolakodók terrorja ellen, kik Románia békéjét felforgatják. A czikkíró előtt olyan ellenszenves lett minden erdélyi, hogy a múltba elkalandozva, igazságtalan támadást intéz a hazánkból kivándorolt oláh tanárok ellen is, kik — szerinte — mint anachronikus alakok, csak gúny tárgyai voltak és semmivel sem járultak Románia culturájához. Ε czikkre igen tartalmas válasz S. Tamba közleménye, összeállítva Románia erdélyi születésű tanárainak, tudósainak, államférfiainak, íróinak jegyzékét s ismertetve munkásságukat. Hadtörténelmi Közlemények. 1915. 3. sz. Thurzó Kálmán: Fogarasi Nádasdy Ferencz gróf altábornagy. (II. közi.) A drezdai béke után Mária Terézia ellen Németalföldön és Itáliában folyt a háború ; most már a szárd király is hozzácsatlakozott a franczia-spanyol szövetséggel szemben. Az olasz hareztéren Lichtenstein herczeg volt a királynő seregének fővezére, ö alatta követték egymást Nádasdy sikerei. A spanyolokat több ütközetben megverve, elfoglalja Parmát, majd Piacenzát, hol 7000 spanyolt ejt foglyul ; ezután a francziákat üldözi, Genovát ostromolja, sőt a Provence-ba is átcsap. Haditetteiről részletes adataink nem maradtak s a 8 éves háború a következő (1748 okt. 23.) évben az aacheni békével be is fejeződött. »A magyar csapatok minden dicsősége együvé forrt most már Nádasdynak nagyra vergődött nevével« s a királynő nem is feledkezett meg kipróbált hívéről : 1725-ben kinevezte a magyar birodalomban elhelyezett lovascsapatok felügyelőjévé. 1753-ban a magyar-stájer határszabályozó bizottság elnöke, a következő évben Budavár és város parancsnoka lesz s megkapja a lovassági tábornoki kinevezést (1754 jún.). 1756 szept. 23-án horvát bán lesz, de a következő évben -— kiütvén a poroszokkal újra a háború — a hareztérre jelentkezik s mint hadtestparancsnoknak döntő szerepe van a monarchia születésnapjának nevezett kolini győzelem kivívásában. Ε diadal emlékére alapítja a királynő a már előbb tervezett Mária Terézia-rendet, melynek nagykereszteseivé Lotharingiai Károly herczeget, Daun fővezért és Nádasdyt nevezi ki. — Kropf Lajos : Franczia adatok az 1664. évi szentgotthárdi csatához (II. közi.). A július 25—augusztus 23-iki események naplója ; a naplóíró franczia pap meglehetősen rossz véleménynyel van a császári sereg vezetéséről s magáról az udvarol is, mely nem gondoskodik a betegek és sebesültek gondozásáról, a sereg élelmezéséről, lövőszerről. Csípős megjegyzései vannak a németek írigykedésére és gyávaságára s katholikus pap létére megrój) a a jezsuita tábori lelkészeket és dicséri a lutheránus papot. — Ángyai Dávid : Az 1800-iki nemesi felkelés történetéhez. A bécsi államtanács iratai alapján ismerteti ezt a csatasorba nem került insurrectiót, melyet a megyék a szokásos közjogi óvások mellett elég lelkesen állítottak ki, magánemberek önkéntes megajánlásai s elég lelkesültségre mutatnak. A 37.378 főből álló felkelés azonban a lunevillei békekötés folytán nem került a hareztérre, 1801 tavaszán eloszlott. — Thallóczy Lajos .Mátyás király első két török hadjárata 1463·—1464. A sok zavaros, ellentmondó vagy összefüggésbe nem hozható adat alapos megrostálásával vázolja a szerző a bosnyák királyság végnapjait, utolsó királyának : Tamásfia Istvánnak török fogságba kerültét és kivégeztetését. A váratlan támadás teljesen készületlenül találta nemcsak az országot, hanem szomszédait is, így eshetett meg, hogy pár nap alatt végigszáguldhatott a hódító egész Bosznián ; Szent Száva herczegség, a mai Herczegovina, akkor még kikerülhette sorsát 1
