Századok – 1916

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos és Horváth Sándor: Jajcza (bánság; vár és város) története 1450–1527. Ism. Szentpétery Imre 630

Történeti irodalom. Thallóczy Lajos: Jajcza (bánság, vár és város) története. 1450— 1527. A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottsága megbízásából írta —. Az oklevéltárat szerkesztette Horváth Sándor. (Magyar történeti emlékek, I. oszt. XL. kötet.) Budapest, 1915. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. CCCLXXX + 442 1. Kissé megkésve szólunk Jajcza történetéről, miután már Thallóczy Lajosnak ez a kitíinő munkája a legnagyobb elismerést, a Tudományos Akadémia nagy jutalmát is elnyerte. De lehetetlen, hogy épen a Századokban ne essék szó a magyar történettudománynak erről a becses alkotásáról. »Mi csak a jajczai végvár egyetemes magyar történelmi jelentőségét kívántuk előtérbe helyezni« — mondja egy helyen Thallóczy.1 De már az akadémiai bírálat kiemelte,2

hogy a munka Jajcza történetének keretein túlnőve, a középkori magyar Balkán-politikának mélyen átgondolt és biztos kézzel megrajzolt képét is megfesti. A mű valóban jóval több, mint a mit czíme mond. Középkori történetünknek egyik nevezetes korszakát tárja elénk olyan szemszögből, a melyet Thallóczy bárkinél jobban ismer : Magyarország déli határvidékének jelentősége szempontjából. Már a czímben megjelölt időhatár sem födi teljesen a munka tartalmát, mert 1450-en túl is messze visszapillant a mű Bosznia történetébe, így alapozva meg Jajcza sorsának, s e körül mint középpont körül a magyar délvidék történeti és politikai viszonyainak tárgyalását. Még kevésbbé meríti ki a tartalmat a czím : Jajcza története, mely ugyan a mű gerincze, s erről Thallóczy sohasem feledkezik meg, de biztos pillantása innen nagy területen uralkodik, s a vár és kerülete történetét messzire kiszélesíti. A mű a színtérnek földrajzi és földtani vázolásából indul, s a szlávságnak a korai középkorban a dalmát-horvát területen 1 CCVI. 1. ä Akadémiai Értesítő, 1916. 387—8. 1,