Századok – 1916

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos és Horváth Sándor: Jajcza (bánság; vár és város) története 1450–1527. Ism. Szentpétery Imre 630

TÖRTÉNETI IRODALOM. 63I való megtelepülését, majd a hatalmas Subies, Kotroman és Horvatin nemzetségeknek a XII—XIII. században egymáshoz való viszonyait röviden érintve, az előadás ott kezd szélesebb medret vájni, a hol Alsó-Boszniának az Anjouk, illetőleg Tvartko idejében való viszonyait rajzolja, s Nagy Lajosnak bosnyák politikáját, a magyar-bosnyák érintkezések okait és fejlődését ismerteti. Ekkor lép a plivai kerület, vagyis a későbbi Jajcza környéke a magyar történettel szorosabb összeköttetésbe, Nagy Lajos 1363-iki hadjárata kapcsán. Magának Jajcza várának keletkezése Vuk vajda fiának, Hervoja bosnyák nagyvajdának, illetőleg herczegnek, ennek a kapzsi, nagyravágyó embernek idejére esik, kinek a magyar történet szempontjából jelentős szereplésével Thallóczy már egyéb munkáiban, így a Blagay-oklevéltárhoz írt bevezetésben is foglalkozott. Most azonban részletesebben ismerkedünk meg az önző, ravasz nagyvajda mesterkedéseivel, 1393-ban Zsigmond király hűségére állásától kezdve a Magyarország és Velencze közti helyzetében tanúsított kétkulacsossága okozta bukásáig. Ö építtette Jajczát I39r —1404 között olyan középponti fekvésű, székhelyféle mentsvár gyanánt, honnan a tengerpartra is könnyen eljuthatott és kincseit mégis biztos helyen tudhatta. Halála után országa részekre darabolódott s Jajcza sorsa egy ideig nem egészen biztosan követhető nyomon. Úgy látszik, hogy a bosnyák királyoknak. Osztójának és fiának, Istvánnak, majd II. Tvartkónak kezére jut és ott is maradt Zsigmond királyunk egész uralkodása alatt. Albert idejében úgy említik, mint Magyarországhoz tartozó várat, I. Ulászló alatt pedig a Magyarországgal szövetséget kötő Bosznia birtoka. 1450 körül királyi lakká épül s a bosnyák királyok állandó tartózkodási helye lesz. Jelentősége ekkor kereskedelmi szempontból is emelkedik a Spalatóból ide irányuló kereskedelmi forgalom által, egyetemes történeti szerepre azonban csak Mátyás király alatt, a magyar-török háborúk idején jut. így jutunk el Mátyás korához, és ettől kezdve Thallóczy előadása a benne érvényre jutó szempontok magasságát és az áttekintés szélessége mellett is a megfelelő korlátok közé szorítását tekintve egyaránt mintaszerű. Mátyás balkáni politikájának rövid, praegnans jellemzése (LVI—LVII. 1.) adja meg a kulcsot azon fontos szerep megértéséhez, a melyre most Bosznia a magyar, sőt az európai történelemben jut. Bosznia védőbástya volt a török haderőnek nyugati felvonulása ellen. Ez adta meg jelentőségét, de egyszersmind ez ásta alá önállóságát is ; a két hatalom között, a magyar és török hatalom ütközőpontján nem állhatott meg. S hogy Mátyás oly