Századok – 1916

Értekezések - KEREKES GYÖRGY: Kassa árúmegállító jogának utolsó felujitása (1688–1694) 620

Kassa árumegállító jogának utolsó felújítása. (1688-1694.)! Abban a versenyben, melyet az árúmegállító jogért Kassa városa Eperjes és Lőcse ellenében folytatott, Kassa győzött s 1688 június havában Eperjesen, Lőcsén és Kisszebenben érdekes ünnepélyes szertartással ki is hirdette e privilégiumát, mely szerint az e vidékre jövő idegen kereskedők Kassára tartoznak bemenni, árúikat ott eladás végett lerakni. Es csakis a kassaiak adhatják tovább e czikkeket. Ily módon Kassa a külföldi árúk tekintetében Felsőmagyarországra és a megfelelő délibb vidékekre visszanyerte volna régi, negyedfélszázados (1347 óta élvezett), nagy hasznot hajtó, valóságos egyedárúságot biztosító jogát. Azonban az utóbbi időkben Eperjes is elnyervén és élvezvén e nyereséges kiváltságot, minden kihirdetés ellenére magát Kassa érdekeinek alávetni nem akarta, hanem a bejövő idegen kereskedőket továbbra is beeresztette s árúikat vásárolta. A kassai tanács megbotránkozással hallotta ezt és Gratz János fürmender (népszószóló) fölhozza az 1688 augusztus 5-iki ülésen, hogy tegnap Schneider Lőrincz uram ő kegyelme méltóságos generális Nigrelli levelével Eperjesre ment a Niederlag (lerakóhely) dolgában kérni az ottani kommendánst, hogy be ne bocsássa a külső országi kereskedőket Eperjesre, hanem ide ad locum depositionis (Kassára, az árúlerakóhelyre) hajtassanak. Azért indítványozza, hogy egynéhány hajdút küldjenek az utakra afféle kereskedők behajtására. Az indítványt el is fogadták és tíz gyaloghajdút két becsületes polgár urainkkal az utakra expediáltak, hogy admoneálják a kereskedőket, bejöjjenek ad locum depositionis. Mivel pedig Eperjes őfelségénél is reklamálja magának az árúmegállítójogot, ugyanezen gyűlés Jászay László és Menczel Kristóf uraimékat küldi ki a kamarára administrator uram őnagyságához, kérvén alázatosan, hogy ha 1 Az első közleményt c tárgyról 1. Századok 1912. 2. f.