Századok – 1916

Értekezések - KEREKES GYÖRGY: Kassa árúmegállító jogának utolsó felujitása (1688–1694) 620

KEREKES OY. — KASSA ÁRÚMEGÁLLÍTÓ JOGÁNAK FELÚJÍTÁSA. Ő2I a Niederlag iránt a város a nemes kamarára fog jönni informatióra, méltóztassék jó informatióval dolgukat recommendálni. Bécsben is az ügynökök révén Kassa városa megtette a kellő lépéseket és 1688 augusztus 11-ikén bíró uram jelenti, hogy Pucher ágens uram őkegyelmétől levél jött, melyre a legközelebb való postával felelni kell. Úgy látszik, Bécsben jó siker mutatkozott, mert egy hó múlva (L688 szept. 26.) a Niederlag dolgában jelenti Komáromi György, ki onnét felül jött, hogy secretarius Maholányi mondotta, hogy senki el nem nyeri a Niederlagot, hanem csak Kassa városa. Azonban e biztató jelentés daczára is különösen a boroszlóiak továbbra is csak Eperjesre tartanak. Kassa kiküldött felvigyázó emberei azonban útközben feltartóztatják őket s árúikkal együtt a városba kísérik. Az 1688 november 10-iki tanácsülésen jelenti bíró uram, hogy tegnap egy baraszlai ember (Rosz Sándor ?) őkegyelméhez menvén, kérdé, hogy miért hajtatták be és tartották árestom alatt mindekkoráig szekerestül marháját, holott a Niederlag Kassa számára még nem bizonyos, csak függőben lévén. Azon baraszlai ember personaliter instál, hogy marhája kiadódjék mivel mint tolvajra utonállóul támadván, visszahajtatták, hogy kárának keresésével felebbvalókat ne kényszeríttessen keresni. A magistratus felolvastatja előtte a privilégiumot, hogy mi végre cselekedte, hogy visszahajtatta. A baraszlai újonnan instál árui visszaadásáért, hogy nem tudta. Kilépvén azon ember, határoztatott : Marhája visszaadatik, de nem engedik meg a városból kivinni, hanem, hogy itt benn adja el a Niederlagon. Ő azonban megköszönvén a magistratus jóakaratát, tovább is instált, hogy engetődjék kivinni portékáját. De kijelentik, hogy semmiképen sem engedik meg. Három nap múlva (1688 nov. 13-ikán) a bíró újra előadja, hogy Rosz Sándor instál, hogy portékáját Eperjesre a tanács engedje kivitetni, mivel Roth János urammal kontrahálván, borokért adta el neki. Sirer Mihály is hasonlóképen vásárolta portékáját. A tanács erre azt felelte, minthogy egészben meg nem vötték őkegyelmék a portékát, azért itten a Niederlagon annyi summáig való portékát, amineműt akarnak, válaszszanak el őkegyelmék, a ki fog tetszeni nekik azon 3 bál portékából. A többi azonban itt marad. De a boroszlaiak ez engedménybe nem egyeztek bele, hanem újabban is instál őkegyelmek, mire a tanács ki-