Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585

BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 619 Az előadottak a városi hatóság szervezetén és működésén kívül a községi háztartás kezdetleges állapotát tüntetik fel. A szűkös bevételi források nem engedték meg, hogy a városi hatóság olyan tevékenységet fejtsen ki, a mely a lakosság gazdasági és közművelődési állapotának emelésére alkalmas lett volna. Nem volt ehhez a városnak megfelelő tisztikara sem, mert a jegyzőn kívül nem volt szakképzett tisztviselője, a ki az önző állami igazgatással szemben a város érdekeinek érvényt tudott volna szerezni. A polgármesterek a kereskedők sorából kerültek ki, a tanácstagok pedig iparosok voltak. S ugyanezt mondhatjuk a többi tisztviselőről is. A kormányzóság, a mely a zsenge városi élet fellendítésére lett volna hivatva, a kamara érdekeit képviselte, s a városnak a kamarával és kormányzósággal szemben kellett lépésről-lépésre előbbre jutnia, hogy a többi kir. városokhoz hasonló sorsra jusson. A polgárság vagyoni megerősödése is nehezen haladt, mert a mezőgazdaság a bizonytalan birtokviszonyok miatt nem virágozhatott fel, az ipart és kereskedelmet pedig városi kiváltságok hiányában nem lehetett versenyképessé tenni. Egyedül az élelmiszerárak és munkabérek részesültek fokozott figyelemben s e téren Buda a XVII. század végének legmodernebb városai közé tartozott. Gárdonyi Albert.