Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585

634 GÁRDONYI ALBERT. állandóan így marad. A polgármesternek tehát kevesebb fizetése volt, mint a városi jegyzőnek. A tanács tagjai nem kaptak fizetést, hanem e helyett mentesek voltak a katonai beszállásolástól és nem fizettek portiót. Az 1701 február 7-ikén kelt kormányzósági rendelet megszüntette e gyakorlatot s kimondotta, hogy a tanácstagok is kötelesek jövedelmük után portiót fizetni, e helyett azonban a hat idősebb tanácstag számára évi 30 frt tiszteletdíjat utal ki a városi jövedelmekből. Ugyancsak fizetés nélkül látták el tisztségüket a fertálymesterek, kiket a többi tisztviselőhöz hasonlóan a tanács választott. 1688 deczember 18-ikán választották az első fertálymestereket, négyet a Vár, kettőt a Víziváros számára. Hatáskörükbe tartozott a polgárok közötti viszályok kiegyenlítése s szükség esetén a tanács elé vitele, a polgároknak a tanács elé idézése és az adó kivetése. A tanácscsal szemben a polgárság érdekeit voltak hivatva képviselni s ezért jogállásukat nagy gonddal védi a kamarai kormányzóság. Az 1696 január 3-ikán kelt kormányzósági rendelet különösen hangsúlyozza, hogy a portio kivetésében a fertálymestereknek is részt kell venni ; az 1697 évi október n-én kelt kormányzósági rendelet pedig a' tanácscsal szemben ellenőrzési hatalmat ruház rájuk, midőn a városi számadások vizsgálatához őket is kirendeli. A városi pénzekről kezdetben a polgármester számol el, 1695-től kezdve azonban a városgazdák állítják össze a számadásokat. A városgazdák a tanács tagjai voltak, fizetést nem kaptak. Zaunack János az első városgazda, a ki 1701-ben évi 100 frt. fizetést kap s innen kezdve e fizetés állandósul. 1694 május 28-ikán a kormányzóság kívánságára algazdát neveznek ki a városgazda mellé, a ki a tulajdonképeni gazdasági ügyek vitelére van hivatva, a városgazda kezén csupán a pénzkezelés marad. Az algazda munkakörét azonban rövidesen az árvagyám veszi át, a ki az árvák ügyeinek intézésén kívül gazdasági ügyekkel is kénytelen foglalkozni. Ez állást 1694 deczember 26-án töltötte be a tanács Keppeler Gáspár császári építőhivatali írnokkal s évi 150 frt fizetést, szabad lakást és 8 öl fát utalt ki fizetésképen számára. Vámszedőt már 1689 márczius 9-ikén alkalmaz a tanács a piaczi helypénzek beszedésére, de e jogot rövidesen bérbeadják a vámszedőnek s csupán akkor veszik ismét házi kezelésbe, a mikor a kövezetvámszedési jogot megkapják. 1697-től kezdve fordul elő állandóan a városi számadásokban a vámszedő évi 160 frt fizetése, s mellette 1698-tól kezdve évi 96 frt fizetéssel vámsegéd (Überreuther) is működik. A tanács mellett állandóan 2 hivatalszolga (Ratsdiener)