Századok – 1916

Történeti irodalom - Szádeczky Kardoss Lajos: Przemysltől Breszt-Litovszkig. Ism. Tomcsányi János 524

524 TÖRTÉNETI IRODALOM. 524 Szádeczky Kardoss Lajos : Przemysltől Breszt-Litowszkig. Harczi élmények és lengyel-magyar történeti emlékek. Budapest, 1916. 8°, 248 1. Ára 3 korona. Szádeczky Lajos két ízben járta be az északi harczteret, többször közvetlen közelről látta maga előtt lefolyni a világtörténet legnagyobb eseményeit. A harcztéren három hónapot töltött, beleélte magát az eseményekbe s hozzáadta ezekhez történeti tudását, a legjobbat nyújtva olvasóinak, a mi a háború jelen fokán egyáltalán nyújtható. A 16 ívnyi könyv első része az 1915. évi nyári hadjáraton szerzett tapasztalatokat adja eleven tollal, úgy, a mint azok egymásra következtek és a hogyan azokat a szerzőnek alkalma volt látni, beleszőve történeti visszaemlékezéseit. A második rész kizárólag az utóbbiaknak van szentelve. Egymás után elvonulnak szemünk előtt Galiczia vidékei, Tarnow, Rzezsow, Jaroslaw, Przemysl, Lemberg, Beiz a rohanó oroszokkal, diadalittas üldözőikkel, megjelenik előttünk a magyar katona hősi elszántsága, kitartása, jó szíve és pompás kedélye, majd a felszabadult lengyel lakosságnak szabadulásán való öröme, az oroszok ott hagyott piszka, szennye, vezéreinknek és katonáinknak ennek eltakarítására irányuló munkája mind eleven képben, hogy szinte magunk is ott gondoljuk magunkat a lelkes tömeg között, mely nagy fáradalmai közt is csak örömet érez, hogy a vad ellenséget határainktól messze elkergethette. Mindezek közt pihenőül megtaláljuk a régmúlt emlékeit, a mikor szintén ott jártak a magyar katonák, Nagy Lajos, Báthory István daliái és szintén nem kevés dicsőséget szereztek a magyar névnek. Majd a szerzővel átlépjük az orosz határt, a kassai VI. hadtesttel nyomulunk fel Breszt-Litovszkig, a melybe elsőül magyar honvédek nyomultak be s a melyben az orosz után elsőként magyar zászlót lengetett a késő augusztusi szél. Néhány komoly és víg történet tarkítja még a könyvet, hogy utánok a legkomolyabb részben gyönyörködtesse a szerző a multak történetei iránt is érdeklődő olvasót. Zamoác és a Zamojszkiak, Kielcze, Grodnó, Krakkó történetében található magyar vonatkozások áttekintő tárgyalása következik, melyekből látjuk, milyen régi a magyar és lengyel nemzet közötti barátság, s megértjük, hogy méltán viselkedik szeretettel a magyar a lengyel nemzet iránt, mert hisz e szeretet szálai az Árpádok idejében fonódtak, az Anjouk idején sokasodtak s Báthoryval erős kötelékekké váltak. Ε részben az érdeklődő teljesen új részletekre talál. így például a kielczei volt püspöki palota díszterme és püspökképei ismeretesek, a palota freskóképeit azonban és az arra vonatkozó tör-