Századok – 1916
Történeti irodalom - Stanovsky Ottó: Austria sancta. Ism. P. F. 525
TÖRTÉNETI IRODALOM. 525 téneteket tudtommal Szádeczky Lajos ismerteti először a magyar közönség előtt. A könyvet »Lengyel-magyar vonatkozások a történelemben« czímű felolvasás zárja le, mely rövidsége mellett is teljesebb, mint bármely más ily irányú munkánk, mert míg pl. Lovcsányi hasonló, de terjedelmesebb munkája csak az Árpádok korát tárgyalja és csak adalékokként, Szádeczky Lajos a legújabb időkig egészen az Ugrón Gábor-féle pucscsig adja, bár röviden, de feldolgozva a két nemzet érintkezésének történetét. A ki a könyvet elolvassa, nemcsak az Oroszország elleni diadalmas offenzíváról nyer kerek képet, de bő történeti ismeretet is szerez az offenzíva szinteréről. Tomcsányi János. Stanovsky Otto : Austria sancta. Die Heiligen und Seligen des Königreiches Galizien und Lodomerien und des Herzogtums Krakau bis zum Ausgange des XIV. Jahrhunderts (14. H. der Studien u. Mitteilungen a. d. kirchengeschichtlichen Seminar d. theologischen Fakultät der k. k. Universität in Wien.) Wien, Mayer & Comp. 1914. 8° 101 1. Hogy ezt a kis füzetet e lap olvasói előtt ismertetjük, annak nem csupán a tárgy az oka, — bár a könyvben nem egy magyar vonatkozású adatot találunk, — hanem a feldolgozás körülményei is. A dolgozat a bécsi egyetem egyháztörténeti semináriumából került ki, mint az »Austria Sancta «-sorozat 5. füzete. Az első négy füzetben találjuk Tirol (időben teljes), Alsó-Ausztria (a Habsburgok trónraléptétől) és Salzburg szentjeinek és boldogjainak életírását. Magyarország szentjeiről, holott azok jelentősége a politikai történet szempontjából sem kisebb, mint az osztrák császárság szentjeié, monographikus munkáink vannak ugyan, közöttük igen kiválóak is, de ilyen systematikus feldolgozást a modern történetirodalom nem produkált. Tudtunkkal az »Acta Sanctorum Hungáriáé etc.« czímű XVIII. századbeli, tizenhatodrétű könyvön kivűl nincs oly munkánk, a mely ezt a tárgyat tudományosan tárgyalná. Talán nálunk is vállalhatná tudományos vagy egyházi szervezeteink közül valamelyik a feladatot, hogy a magyar szentek életrajzait élvezhető, a tudományos s a nagyközönségnek egyaránt megfelelő módon feldolgozza. Hagiographikus munkák írása általában talán nem hálás feladat ; azt hiszszük azonban, hogy egy ilyen vállalkozás nagy és hálás közönségre találna úgy a szakemberekben, mint a nemzet szélesebb rétegeiben. Az előttünk fekvő munka Szent Benedek, János, Máté, Izsák és Keresztély térítők, Szaniszló krakói püspök és martyr,