Századok – 1916

Történeti irodalom - Osváth Gyula: A magyar vármegyei szervezet 1608-ig. Ism. Iványi Béla 515

516 TÖRTÉNETI IRODALOM. a második rész hét fejezetben foglalkozik a magyar vármegye szervezetével és berendezésével. Az I. fejezet a vármegyék eredete és a vármegyei intézmény átalakulásai czímet viseli, azonban e fejezetből sem az intézmény eredete, sem annak átalakulásai (!) ki nem derülnek. Ezt az igazán nehéz vitás kérdést egyébként négy oldalon bajos is megfejteni. A II. fejezetben — a vármegyék a XIII. századig és az Árpád-korbeli várszervezet czímen ·— szerző a vármegyék berendezését adja elő, legnagyobb részt Timon alapján, azonban ezt a kérdést sem viszi sokkal előbbre. Eltekintve attól, hogy a műben előadottakkal nem mindenben értünk egyet, figyelmeztetnünk kell a szerzőt arra, hogy az adatok kritikája, az adatok értékelése a jogtörténetben is rendkívül fontos. Erre nézve a mű 12. oldalára hivatkozom. Itt ugyanis szerző szerint a várispánnak (a fejezet czíme értelmében : a XIII. század előtt) helyettese az udvarbíró, a comes curialis castri. Ennek az állításnak igazolására a szerző egy 131g. évi adatot hoz fel, — Anjou-kori okmánytár. I. 502. — a hol a következőt olvassuk : »Nos magister Johannes curialis comes et iudices nobilium de Barana ...«, a mi magyarul azt jelenti, hogy : Mi János mester baranyai alispán és a szolgabírák, a mint ezt az oklevél regesztájának szerkesztője is így, helyesen fordította. Ugyanis az 1290. évi V. törvényczikk óta (NB. Ezt a törvényczikket Timon is idézi !) curialis comes — vicecomes. Egy intézményt tehát, a melynek XI—XII. századi, vagy a mint a szerző írja : XIII-ik századig terjedő szervezetét, berendezését kutatjuk, XIV. századi és nem retrospectiv adattal megvilágítani nem lehet, de nem is szabad. Azonban tovább megyek. Ugyanezt a curialis comest, a kit a szerző a 12. lapon egyetlen 1319. évi adat alapján még XIII. század előtti udvarbírónak tart és fordít, maga a szerző a 38—39. lapon 1273—1309. évbeli adatok alapján alispánnak fordítja, a miből következik, hogy a XIII. század előtti curialis comes-ség azzal az egyetlen 1319. évi adattal bizonyítva, megvilágítva nincsen. Ugyanitt (a 12. lapon) az ispán katonai helyettesét szintén kései, e mellett helytelen adattal akarja szerző igazolni. Mert a Wenzelből — Árpádkori Uj Okmánytár. IX. k. 370. — idézett s 1283-ban kelt oklevél se maior exercitus castri-ról, sem pedig dux exercitus-ról nem beszél. Ott csak »Cosmas curialis comes et castellanus de Kamarun« fordúl elő. A III. fejezet czíme : A nemesség befolyása a vármegyére és a vármegyei önkormányzat kifejlődése. Eltekintve attól, hogy sok mindenben nem értünk egyet szerzővel, ennek felsorolását már a hely szűke sem engedi meg, itt újra rá kell mutatnom