Századok – 1916

Történeti irodalom - Osváth Gyula: A magyar vármegyei szervezet 1608-ig. Ism. Iványi Béla 515

557 TÖRTÉNETI IRODALOM. a szerző által felsorolt és felhasznált adatok megbízhatatlanságára, így a 21. lapon a szerző megemlíti, hogy már II. Endre és utódai is nagy kiterjedésű várföldeket adományoznak híveiknek, a mire a kiadott oklevéltárakban szerző számtalan példát talált volna, e helyett igazolása : Hazai Okmánytár. V. k. 7. lap. Az itt közölt oklevélben II. Endre bizonyos, a pozsonyi vár szolgálatához tartozó embereket a veszprémi káptalannak adományoz. (!) Ugyanott (H. O.) III. 229. 1. Mária királynénak egy 1385. évi adománylevele ! Ugyanott 295. lap. A győri káptalannak egy r4i4- évi és bizonyos osztályról szóló bizonyságlevele ! A bizonyításnál így eljárni nem szabad. A mi szerzőnek azt az állítását illeti (35. lap), hogy a vármegyének a XV. században nemesi testületté való alakulását az : »Universitas praelatorum, magnatum et nobilium comitatus« kifejezés igazolja, szintén az időbeli kritika hiányára kell visszavezetnem. Mert hiszen ez a kifejezés, különösen a mágnás szó, meglehetős messze van a XV. századtól. A IV. fejezet a vármegyei hatóság kiadmányai és a megyei pecsétek czímet viseli. Itt érdekelt volna bennünket a vármegyének, mint oklevéladó fórumnak, fejlődése, a vármegyei kiadványok fajai, a kiadványok külső és belső ismérvei, a formulák, a kiadványok hitelességének, bizonyító erejének kérdése stb. Mindezekre a kérdésekre azonban választ nem kapunk, e helyett egynehány megyei oklevél kezdetének felsorolása tölti ki a fejezet elejét. A megye pecsétjével többet foglalkozik a szerző, bár ezzel sem elég alaposan. Az V. fejezetben — A vármegyék területe és száma — a szerző főleg Pesty alapján az elenyészett vármegyékkel, továbbá a kerületi átkebelezésekkel foglalkozik, de a vármegyék számáról említés nem történik. A VI. fejezet czíme a vármegyék részvétele az igazságszolgáltatásban és a megyei törvényszékek. Ennek keretében foglalkozik a szerző a nádori bírósági közgyűlésekkel is, azután áttér a vármegyei törvényszék, a sedria ismertetésére. A VII. fejezetben a vármegyék részvétele az országos törvényhozásban czímen szerző a vármegyéknek az országos törvényhozásra való befolyását, a nemességnek az országgyűlésen fejenként való megjelenésének megszűnését és az »electi nobiles« kifejlődését vázolja, míg a VIII. fejezetben a vármegyék szabályalkotási jogával foglalkozik. Űgy látszik, ezek a kérdések jobban megragadták s ennélfogva ezeket valamivel behatóbban is méltatja. A IX. fejezet czíme : A vármegyék részvétele az állami közigazgatásban. Ε fejezetben szerző az országos törvényeknek