Századok – 1916
Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477
498 GÁRDONYI ALBERT. tanácshoz, mely az engedetlenek szigorú megbüntetését követelte. A feljelentés szerint egész sereg korcsmáros 1 hamis pintet használt, a mi a fogyasztóközönség jelentékeny megkárosításával járt. Nem a városi tanácson múlt tehát, hogy a fogyasztók érdekeit nem volt képes megvédelmezni, mert a sokkal tekintélyesebb kamarai tiszt-viselő sem tudta megváltoztatni ez állapotokat s kiküszöbölni a visszaéléseket. A város jövedelmei az 1703 előtti évekből fennmaradt számadások szerint a következőleg oszlottak meg. A polgárjog elnyeréséért befizetett díjak évről-évre állandó bevét eh forrásul jelentkeznek, összegük azonban nagyon változó volt. Az 1688. évi számadás szerint befolyt összesen 66 frt, az 1696. évi zárszámadás pedig 656 frt 20 krt mutat ki e czímen, az eredmény tehát nagyon változó volt a felvett polgárok száma szerint. De nem csupán a felvett polgárok száma, hanem a polgárjogok egységárainak különbözősége is befolyásolta az eredményt. A kormányzóság 1688 június 30-ikán 5 forintban szabta meg a polgárjog árát, de a tanács nem tartotta meg e szabályt. 1692-ben 8 frt 30 krt és 11 frt 30 krt szedtek fejenként, 1693-ban mindenki kivétel nélkül 11 frt 30 krt fizetett, 1697-ben 10 frt volt az ára, 1700-tól kezdve végül állandósul a polgárdíj, mindenki 20 frtot fizet érte. Ugyanekkor a polgárjog egy új alakja lép életbe, melyet Schutzverwandtengeldnek neveznek. Ezt a polgárjogot a ráczok szerezték meg s fejenként 10 forintot fizettek érte. A ráczok különben is kitűnő jövedelmi forrást képeztek a város számára s míg a polgárok a portión kívül minden adótól mentesek voltak, a ráczok bőségesen fizettek. Már az 1692. évi számadás szerint évi 800 frt védelmi díjat (Schutzgelt, Schutzgebühr) fizettek s ez összeget fizetik állandóan 1700-ig, a mikor a tétel eltűnik a számadásokból. 1697-től kezdve külön évi 200 frtot fizettek a ráczok szőlőmívelési kötelezettségük megváltása czímén, a mi 1700-ban az előbbihez hasonlóan megszűnik. Ε tétel szerint a ráczok robotmunkával tartoztak a városnak, a mit 1697-ben közös megegyezéssel megváltottak. A ráczokhoz hasonlóan a zsidók is külön adóval voltak megróva, ennek összege azonban a zsidók számához mérten — összesen 2 zsidajuk volt — a ráczokénál jóval kisebb volt. Az 1695. évi számadás szerint 50 forintot fizettek 2 évi (1694 és 1695) iparadó (Gewerbesteuer) fejében s 1696-ban 25 forintot fizettek védelmi díj czímén. A zsidók azonban nem sokáig visel-1 A Fekete Elefánt, Sárga Sas, Fehér ökör, Három Kapás stb. korcsmák tulajdonosai, a kik mindannyian iparosok voltak s a bormérést mellékfoglalkozásképen űzték.
