Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477

BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 499 ték ezt a terhet, mert a városi polgárság zaklatásai elől a kormányzóság oltalma alá menekültek s így adójukat is a kormányzóságnál rótták le. Jelentős jövedelmi forrást képeztek a különböző vámok, a melyeket kezdetben piaczi helypénz és révdíj, később vásárdíj és kövezetvám czímén szedtek. 1692-ben a piaczi helypénzt a törvényszolga szedte be s a jogosítvány összesen 72 forintot jövedelmezett. 1693-tól 1696-ig bérben van s évi 150 frtot jövedelmez. A helypénzszedési joggal egyidőben a révdíjszedési jogot (Stegrecht) is gyakorolják, a mely az 1692. évben 195 frtot jövedelmezett, 1693-ban azonban már csupán 89 frt. 15 kr. volt. Ε jövedelmi forrást a harminczadhivatal kezelte s a kezelő tisztviselő a várostól külön fizetést (Discretion) kapott ezért 1696 deczember 5-ikén kapja meg a város az uralkodótól a kövezetvámszedési jogot, a mely jövedelmeit jelentősen megnöveli. Ε szerint a városi vámtételek a következők : 1 hordó bor után 2 dénár, ι hordó külföldi bor után 4 dénár, 1 hordó pálinka után 4 dénár, ι hordó sör után 2 dénár, 1 véka gabona után 1 dénár, 1 ökör vagy ló után 5 dénár, 1 tehén után 2 dénár, 1 disznó után 1 dénár, ι mázsa hal után 1 dénár, 1 kocsi árú után 40 dénár, 1 kocsi vad után 25 dénár, 1 kocsi szárnyas után 20 dénár, 1 kocsi zöldség után 20 dénár, 1 kocsi fa után 2 dénár, 1 kocsi széna után 5 dénár, s 1 kocsi szalma után 2 dénár. Ε jövedelmi forrás megszerzése után a régi vámbérlő városi szolgálatba lép s évenként jelentős jövedelmet szolgáltat be a városnak. 1697-ben fordul elő először a városi számadásban a kövezetvámjövedelem s mellette külön tételt alkot a vásárdíj, a mely az 1696. évi számadásban fordul elő először s valószínűleg a régi helypénz új elnevezése. 1701-től kezdve aztán a kövezetvám és vásárdíj egy tétel alatt szerepelnek s a városi bevételek jelentős részét teszik. A kövezetvám és vásárdíj összege 1697-től 1703-ig évenként a következőleg oszlott meg: 1697-ben 717 frt 50 1698-ban 647 » 59 1699-ben 709 » 21 1700-ban 635 » 23 1701-ben 731 » 02 1702-ben 868 » 05 1703-ban 817 » — 1697-től 1703-ig tehát összesen 5128 frt 40 krt kapott a város e czímen s minthogy a város összes bevételei ugyanezen idő alatt csak 24.611 frt 27 krt tettek ki, a vámjövedelem az összes bevé-32*