Századok – 1916
Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477
BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 483. a bécsi városi tanácsot, hogy a rágalmakat terjesztőket helyezze vád alá.1 A mint e néhány adat mutatja, az első budai polgármester sorsa nem lehetett irlgylésreméltó s polgármesteri működésének következményeit magánéletében is kénytelen volt viselni. Salgari Péter is hamar beleunt a polgármesterségbe, postamesteri teendőire hivatkozva lemondott állásáról s 1691 július 31-én a kamarai kormányzóság értesíti a tanácsot, hogy ez esetben kivételesen augusztus 26-án lesz a választás. 1691 augusztus 14-én negyven tagú polgári választmányt nevez ki a kormányzóság, a mely csupán a polgármester megválasztására hivatott, a polgármesteri állásra pedig Bösinger Ignácz gyógyszerészt, Unger János György kereskedőt és Sautermeister Frigyest jelöli. A tanács 1691 augusztus 26-án kelt jelentése szerint a polgári választmány 23 szavazattal Unger János Györgyöt választotta meg polgármesterré s a választást a kamarai kormányzóság 1691 szeptember 6-án kelt leiratával erősítette meg. Ε leiratban a kormányzóság meghagyja a tanács tagjainak, hogy a polgármesternek engedelmeskedjenek, a tanácsüléseken hívására jelenjenek meg, a város iratait és pecsétjét adják át neki s a régi polgármestertől vegyék át a számadásokat. A polgármestert pedig utasítja, hogy a hivatali eskü letételére szeptember 7-én jelenjék meg a kormányzó előtt. A hivatali eskü letevésének módja mutatja, hogy a kormányzósággal szemben a polgármester függő helyzetben volt s a polgárság érdekeit nem képviselhette hivatása szerint. Unger János György megbízatásának lejártakor 1693 január 9-én kéri a tanács a kormányzóságot, hogy állítson jelölteket a polgármesteri székre s erősítse meg a tanácsban egyhangúlag megválasztott Becker Bertalan választását. Ez utóbbit a kormányzóság már 1691 szeptember 6-án kinevezte tanácsnokká, a mikor Unger János György polgármesteri választását megerősítette s utólagos megválasztása arra mutat, hogy a tanács magának követelte a tanácsnokválasztási jogot s a választás nélküli kinevezést nem ismerte el. A kormányzóság 1693 január 12-én Unger János Györgyöt, Bösinger Ignáczot és Sautermeister Frigyest jelölte a polgármesteri állásra s kinevezte a 40 tagú polgári választmányt, mely a választás megejtésére volt hivatva. A választás Bösinger Ignácz gyógyszerészre esett, a ki innen kezdve hosszú ideig jelentékeny szerepet vitt a város történetében. Mikor első megbízatása letelt, nem volt hajlandó elhagyni a polgármesteri széket s a kormányzóság 1694 január 5-én kelt rendeletével 1 Protocollum magistratuale. 3i*
