Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477

484 GÁRDONYI ALBERT. elmozdította, az elmozdítás azonban belső zavarokra adott alkalmat, a melyek csupán akkor csendesedtek el, a mikor újból Bösinger lett a polgármester. Az 1694 január 5-iki kormányzósági rendelet Unger János Györgyöt, Sautermeister Frigyest és Ceresola Veneriót jelölte a polgármesteri állásra s a választást a régi gyakorlattól eltérőleg a polgárságra bízta. A polgárság körében a mellőzött Bösinger Ignácz nagy népszerűségnek örvendhetett, mert a polgárság a jegyző útján értésére adta a kormányzóságnak, hogy jelöltjeit nem tartja alkalmasoknak a polgármesteri állásra. Ez túlzás volt, mert Unger János György már viselte a polgármesteri tisztet s Sautermeister Frigyes a város gazdasági ügyeit intézte, tehát a polgárság kifogása nem felelt meg a valóságnak. Meg is kapták a jól megérdemelt büntetést, mert a kormányzóság a kihívásra az autonómia felfüggesztésével felelt s 1694 január 4-én egyszerűen kinevezte Unger János Györgyöt polgármesterré s Sautermeister Frigyest gazdává. A tanácsnak, úgy látszik, nem volt ellenére a kormányzóság eljárása, annál inkább elégedetlenkedett azonban a polgárság. Áz elégedetlen polgárok Pesten titkos összejöveteleket tartottak s a tanács ez ügyben Pest város tanácsához volt kénytelen fordulni. Minthogy azonban a pesti jegyző s a legelőkelőbb pesti polgár, Proberger is részes volt ez ügyben, nem értek el eredményt. A polgárok engedetlensége miatt a budai tanács 1694 márczius 3-án a kormányzóság előtt is panaszt emelt s különösen Bösinger Ignáczot és Faber Jeromost vádolta a polgárság felbujtásával. Különösen Küchl Miklós jegyző volt a szálka a polgárság szemében s eltávolítását sürgették a tanácsnál. Ügy látszik, a jegyzőnek része lehetett Bösinger mellőzésében s ezért vált kegyvesztetté a polgárság előtt. A tanács azonban erélyesen megvédte jegyzőjét a polgárság ellen s azzal utasította el követeléseiket, hogy egyetlen fillérrel sem járultak a közterhek viseléséhez, a tanács ügyeibe való avatkozásuk tehát teljesen illetéktelen. A kormányzóság a tanács pártjára állott, 1694 május 18-án erélyes rendeletet adott ki, melyben a polgármester iránti engedelmességre szorítja a polgárságot s a városi közigazgatás fejlesztése érdekében figyelemreméltó újításokat rendel el. Kifogásolja azonban a tanács eljárását, hogy vitás ügyeiben a katonai hatósághoz fordult, a miből arra kell következtetnünk, hogy a tanács a polgársággal való vitájában a katonai hatóság segélyét vette igénybe tekintélye fenntartására. Ugyanakkor a tanács kiegészítését is elrendelte a kormány zóság, a tanács azonban 1694 május 28-án kelt felterjeszté-